Nagyalásony
A Veszprém megyei, Árpád-kori település neve egy szláv személynévből alakult ki, a Vlasin-ból Oláson, majd Alásony alakult.
A közel 400 fős községben született Balázs János nyelvész, filozófus.
Látnivalók
Evangélikus templom Az épületet a felekezet régi imaházának helyére építették 1786-ban. Tornyát 1831-ben kapta, ekkor bővítették is a templomot.
Szent István király templom Bár több száz éves múltra tekint vissza, a helyi katolikus közösség csak 1958-tól gyakorolhatta vallását saját templomában. A templomépítés ekkoriban rendkívülinek számított, hiszen a szocialista rendszer nem támogatta azt. Oltárképe Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának.
Egyéb látnivalók: Millecentenáriumi emlékmű, II. világháborús emlékmű, műemléki védelem alatt álló fogadó.
Története
A községet az ősi Szalók nemzetség alapította. A nevét elsőként egy 1240-ben kelt dokumentumban említik, akkor Olosun néven, amely egy szláv személynévből, a Vlasinból alakult ki. Megnevezései későbbi változatai közt találjuk az Olasunt, majd egy 1448-as okmányban a Nagh Alasont, később az Alásonyt.
A XV. században a mai Nagyalásony területén két falu, Nagy- és Kisalásony osztozott. Az előbbi paraszti részének ekkor Kinizsi Pál volt a tulajdonosa. Az egész feudális korban megmaradt ez a kettős birtoklás: az akkori Nagyalásony urai nagybirtokos családok voltak, mint például a Vázsonyi Horváthok, Bottkák és a XVIII. században királyi adományból a Nádasdyak. Ezzel szemben Kisalásonyt egytelkes és kisbirtokú nemesek birtokolták.
A törökök először 1566-ban égették fel a települést, ami még 4 évvel később, 1570-ben is csaknem teljesen puszta volt. 1567-től állt török uralom alatt. Kevés visszatért lakójának házait 1596-ban megint felégették és 1603-ig csak 9 házat építettek újra.
A paraszti lakosság egy része még 1768-ban is örökös jobbágy volt. 1773-ban egyutcás falu volt, amelynek közepén a templom állt.
Legutóbbi földbirtokosa az Ötvös-pusztai Barcza család volt, akiknek családi címeréből a három vörös rózsa motívuma ma Nagyalásony címerében is megtalálható.
Ma a község határához tartoznak Kisalásony és Ötvöspuszta, mint elpusztult faluhelyek, valamint a Szedertanya, ami lakott hely.