funiQ logo

Bakonyszentiván

A Bakony és a Marcal-völgy között fekvő település 43 hektáros belterületéhez képest hatalmas közigazgatási területtel, mintegy 914 hektárnyival rendelkezik. Az egyutcás, dimbes-dombos falu legmagasabb pontja a szőlőhegyen található 209 méterrel, keleti oldalát szép japán akácerdő borítja. Az egységes falukép annak köszönhető, hogy a XVIII. századi betelepítés során a széles út mentén mindenki egyforma nagyságú telket kapott. A falu hagyományaiban ma is érzékelhető, hogy lakossága egykor német nyelvű volt.

útmenti kereszt
Útmenti kereszt

Érdekesség, hogy nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, őt hívják délszláv hatás miatt Ivánnak.

Látnivalók

Keresztelő Szent János-templom A késő barokk templom 1794-ben épült. Az oltárképet Falusy Zsigmond festette 1808-ben. A templom kápolnájában láthatunk egy kézi faragású fakeresztet, két oldalán pedig Jézust és a Szüzet ábrázoló képeket, illetve egy 1871-es gyöngy gobelint. Itt kapott helyett továbbá Altöttingi Szűzanya szobra.

Keresztelő Szent János-templom
Keresztelő Szent János-templom

Kálvária A község egyik értékes történelmi emléke az 1873-ban kőből faragott kálvária, amelyet 1980-ban teljesen felújítottak. Érdekessége, hogy a szokásos 14 helyett a német nyelvterületre jellemző 7 stációval rendelkezik.

Egyéb látnivalók: érdekes kőkép a főút leágazásánál

kőkép a főút leágazásánál
Kőkép a főút leágazásánál

Története

A települést feltehetőleg a XII. század közepe táján alapították. Első írásos említése egy 1330-as keltezésű oklevélben található. A középkorban a település a Szentiványi család birtokaihoz tartozott. Miután a XVI. században felégették a törökök, majd' 200 évig pusztaként állt.

1744 áprilisában a terület akkori birtokosa, az Esterházy család lehelt új életet a faluba: katolikus, német ajkú, dunai-bajor származású parasztokat telepítettek be Bakonyszentivánra. Ekkoriban főleg földművelésből és állattenyésztésből éltek a helyiek.

A XX. század elején a falu élénk gazdaságára jellemző volt, hogy majdnem mindegyik telken voltak lovak, amelyeket később katonai célra adtak el. A jó kereskedelmi helyzet ellenére sokan vándoroltak ki Amerikába és Kanadába, főleg a fiatalok.

A helyi német ajkú közösség is megszenvedte a II. világháborút követő erőszakos kitelepítéseket, emléküket márványtábla őrzi, amelyet a templomban láthatunk.