Várkesző
A Veszprém megyei község nevének első felét arról a vízi várról kapta, amelynek romjai még ma is láthatóak a Rába folyó partján. A földbástyaszerű kiemelkedések körül jól látható a vár körüli vizesárok helye, amit régen a Rába vizével töltöttek fel. Nevének utótagja valószínűleg a Keszi törzsnév változata.
A pecázni vágyóknak igen csábító lehet a Rába és a Marcal közelsége.
Látnivalók
Keszői vár romja A keszői vár az Árpád-kortól egészen a XVIII. század végéig állt, amikor is lerombolták, hogy köveit más építkezésekhez használják fel. Ma egy 0,25 hektáros területen láthatjuk a romjait.
Szűz Mária neve templom A község római katolikus templomát 1900-ban építették. Tornya 1945-ben ledőlt, de a helyiek újra felépíttették.
Egyéb látnivalók: I. és II. világháborús emlékmű, millenniumi emlékpark.
Története
A település és annak környéke már az őskorban is lakott területnek számított.
Várkesző első írásos előfordulása egy 1361-ban kelt dokumentumból származik, ahol Waryobaggakezu-ként említik. Egyes források szerint neve Váraljakesző formában is előfordult. A XV. század közepétől több alakban is megjelenik a feljegyzésekben: Waryobogyakezew, Simonkezew, Waraskeszeu és Várjobbágykesző.
A község határában található Keszői vár - amelynek ma már csak a romjai láthatóak - már az Árpád-korban állt, és a Rába egyik védőpontjának számított.
A XIV. században is a győri püspökség volt a terület legjelentősebb birtokosa, de ekkor a gróf Cseszneky család és a banai Zsidó család is nagyobb birtokokkal rendelkezett a környéken.
A XX. század közepén lakosainak nagy része földművelésből és állattenyésztésből élt.
1954-ben csatolták át Vas megyétől Veszprém megyéhez.
