Nyárád
A Veszprém megyében, a Bittva-patak mentén fekvő települést közel ezren lakják. Nevét egy régi nyárfaerdővel szegélyezett vízfolyásról kapta. Egészen a XX. század közepéig őröltek malmok a településen, a Hársas-malom romjai még ma is megtalálhatók a község határában.
A község híres szülötte Nyulasi József népi fafaragó művész.
Látnivalók
Szent Joachim-templom A műemléki védelem alatt álló, Fellner Jakab tervezte barokk templomot 1758-ban szentelték fel, tornyát 1790-ben építették hozzá.
Református templom Nyárád református templomát 1789-ben szentelték fel, harangját ugyanebben az évben vásárolták meg a győri harangöntő műhelytől.
I. világháborús emlékmű Farkas Béla alkotása ez az emlékmű, amelyet 1924-ben, az I. világháború áldozatainak emlékére állíttattak a Szent Joachim-templommal szembeni parkban.
II. világháborús emlékmű Nyulasi József faragta azt az öt kopjafát, amely a II. világháború helyi áldozatinak állít emléket.
Kossuth Lajos-szobor A Kossuth-mellszobor az önkormányzat épülete előtt látható.
Falumúzeum A Falumúzeumban népművészeti tárgyakat, népviseleti ruhadarabokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Története
A községet egy 1153-ban kelt dokumentumban említik először, amelyben II. Géza király követe, Adalbert feleségére hagyta Nyárádon található birtokát.
A terület később a pannonhalmi apátság tulajdonába jutott, és egészen 1347-ig az ő birtokuk volt, ezt követően került az ugodi Csenig Péter várúr birtokába.
A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, de később újratelepült. A község az 1600-as évektől viseli a Nyárád nevet.
1650-ben az Esterházy család tulajdonába került a falu. A reformáció következtében a helyi lakosság áttért a református vallásra, de az Esterházy család ismét létrehozta a katolikus plébániát.
Nyárádon most vegyesen élnek római katolikus és református hívők is.
A XX. század elején csaknem 1500-an éltek a faluban, mára ez a szám kevesebb, mint 1000 főre csökkent.