Noszlop
A Bakonyalja és a Somló által határolt falu tájképét a 432 méter magas Somló tanúhegy látványa uralja. A síkságon elterülő település határát a Bakony végét jelző erdők borítják, ahol a XIX. század elején még Sobri Jóska és betyártársai bujkáltak.
A falu első lakóit valószínűleg a területet keresztül kasul átjáró, ásványi anyagban gazdag karsztforrások vonzották ide. Helyiekkel beszélvén arra lehetünk figyelmesek, hogy ők kutakként hivatkoznak ezekre a forrásokra, amelyek elnevezései egykori lakosokat és már szinte feledésbe merülő népi történeket örökítenek meg. Egykor négy malom is működött a vízben gazdag településen.
Innen származik a Noszlopy család, amelynek egyik leszármazottja, Gáspár a 1848-49-es forradalom egyik ismert mártírja lett.
Látnivalók
Református templom A templomot eredetileg a katolikusok építették, ám miután elterjedt a reformáció, a helyi felekezet elfoglalta az épületet tőlük. Mai formáját az 1760-as években nyerte el.
Fájdalmas Szűz-templom A reformációt követően a katolikusok eredeti templomát elfoglalta a helyi evangélikus közösség, és csak évszázadokkal később tudtak újat építeni. A késő barokk stílusú templom végül a "rivális" református mellett épült fel.
Helytörténeti gyűjtemény A gyűjtemény egy felújított parasztházban látható. A kiállítás a régi falusi élet tárgyait mutatja be úgy, mintha ma is itt élne egy századeleji család.
Kopjafa A temetőben található faragott kopjafa a Noszlop legrégebbi földbirtokosi családjából származó Noszlopy Gáspárnak állít emléket, aki az 1848-49-es szabadságharc mártírjaként tartanak számon.
Egyéb látnivalók: I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű, Kossuth-szobor, Európa forrás, Péter-kút, Bolla-malom
Története
A megye egyik legrégebbi települése, első ismert lakói nyugati szlávok voltak, tőlük származik a falu elnevezése is, amely eredeti jelentése: ne hagyd magad!
A település birtokosai évszázadokon keresztül a Noszlopy család tagjai voltak. A török hódítások során a falu nem néptelenedett el, ám lakói a török közigazgatási rendszerbe kényszerültek, és keményen megadóztatták őket. A XVII. században ez oda vezetett, hogy hangsúlyosabb lett a nemesi jelenlét a faluban, majd a század végére önkormányzati szinten is teljesen elkülönültek a helyi jobbágyok és nemesek.
Az Esterházy család ösztönözte jobbágybetelepítések kiélezték a helyi katolikus és református felekezetek közötti amúgy is feszült helyzetet. Ennek az ellentétnek ma is látványos leképződése a két templom egymás mellé építése.
Az 1848-49-es szabadságharcban a noszlopiak is részt vettek, a hagyomány szerint a forradalom bukása után többen csatlakoztak Noszlopy Gáspár szabadcsapataihoz is. A század végén sokan vándoroltak a faluból szerencsét próbálni Amerikába, de többségük később visszatért szülőföldjére.
A két világháború miatt megfogyatkozott a lakosság férfi része, a század második felében pedig az urbanizáció gyorsította fel a demográfiai változást. Ma ez a fogyás megállni látszik, amiben szerepet játszik, hogy Noszlop központi szerepet tölt be a mikrotérségben.
Felhasznált irodalom: 'Ács Anna: Noszlop (Száz magyar falu könyvesháza, 2000)