funiQ logo

Nemesszalók

A nagyjából 900 fős, Veszprém megyei község a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál terül el. 

Nemesszalók címere utal a település történetére. A címerpajzs közepén található, lábainál csonkolt fehér hattyú az egykori tulajdonos Szalóki család címerén megjelenő motívum, míg a madár alatti ekevas és csoroszlya Pórszalók – az a településrész, ahol a szegény réteg élt – XVIII. századi pecsétjén található minta. A két szimbólum együttes megjelenése a két községrész 1926-os egyesítésére utal. 

harangláb
Harangláb

Látnivalók

Református templom Az eredetileg torony nélküli templom 1787-ben épült, tornyát 1839-ben építették hozzá.

Szent Fülöp apostol templom A község római katolikus templomát a XIX. században építették.

Szent Fülöp apostol templom
Szent Fülöp apostol templom

Evangélikus templom A templom a XVIII. század végén épült, tornyát azonban csak 1861-ben építették hozzá. A későbarokk templom harangjait Győrben öntötték.

Szakonyi-kripta Nemesszalók egyik temetőjében található ez az 1868-ban épített kripta.

Egyéb látnivalók: Szalóki család kriptái, lengyel menekültek emlékműve, zsidó temető, I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű, harangláb.

lengyel menekültek emlékműve
Lengyel menekültek emlékműve

Története

A községet elsőként egy 1271-ben kelt dokumentumban említik, neve az idők során több formában is megjelenik, például Fewisew Zalok. Nemesszalókként elsőként 1544-ben találkozhatunk vele, ám ez az elnevezés már nem a teljes településre, csak annak északi részére, a királyi vadász nemesek által lakott területre értendő. A falu déli részét ekkor Pórszalóknak nevezték, mivel főként a szegények lakták. A két falurész megkülönböztetése és két külön elnevezése csak a XVII. századtól vált általánossá, előtte csak Szalók volt a neve. 

II. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű

Habár a település két fele teljesen össze volt építve, és a XVIII. század előtt közel azonos nagyságú volt, mégis míg a török időkben Pórszalók többször elnéptelenedett, addig Nemesszalók nem vált hosszabb időre pusztává. 

Az évszázadok során hosszú ideig a Szalóki család birtoka volt, később a Szécsieknek és a Hosszútótiaknak is tulajdona volt.

A község első templomát, a mai református templomot már 1785-ben építeni kezdték. 

Nemesszalókot és Pórszalókot 1926-ban egyesítették ismét.