Nagyacsád
A Pápától 8 km-re fekvő, Veszprém megyei község elnevezése a XI-XIII. században gyakori "Acsa" személynévből származik. 1332-ben Achad néven említik az okiratok, mai nevét 1908 óta viseli a közel 600 fős település.
Látnivalók
Szent Imre herceg-imaház A nagyacsádi római katolikus imaház a XX. században épült.
Református templom A község református templomát a XVIII. század végén építették, barokk stílusban.
Egyéb látnivalók: Hősi emlékmű, Evangélikus imaház, Harangtorony.
Története
Nagyacsád nevét a XI. században nagy számban választott Acsa személynévből származtatják.
A községet elsőként 1332-ben említik írásban, akkor Achad néven. Később Nemes Acsad, Nagy Acsad és Nagy Atsad írásformában találkoztunk a nevével.
1488-tól öt egytelkes nemesi család tulajdonában volt. A XVI. században jobbágyok települtek meg Nagyacsádon, akik még a korábbinál is nagyobb számban érkeztek a XVIII. században. Bérmunkából vagy bérelt földek műveléséből tartották fenn magukat.
1647-ben az acsádi nemesek a környező községekkel karöltve panaszt nyújtottak be a fosztogató végváriak miatt.
Lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott, leginkább háromnyomásos földműveléssel, ami a szokásos volt Veszprém megyében a XVIII. század környékén. Ekkor még átfolyt a községen a Tapolca patak is, ami malmokat is hajtott, és még télen sem fagyott be. Nagyacsád malomipara ebben az időben jelentősebb volt, mint a pápai, ugyanis itt jobb minőségű lisztet őröltek, mint Pápán. Emiatt a földesúr úriszék elé állította a pápai molnárokat és utasította őket, hogy javítsanak lisztjük minőségén.
Nagyacsád 1990-ben lett önálló önkormányzatú község. Ma lakosainak nagy része Pápára jár át dolgozni.