Külsővat
A település Veszprém és Vas megye határához közel, a Marcal-medencében található. A Marcal közelsége meghatározó a falu számára, innen indul a Marcal-völgy tanösvény.
Külterülete Bánhalmapuszta, amely feltételezhetően egykor külön település volt. Külsővat címerét a község 1772-es pecsétje alapján tervezték.
Látnivalók
Antiochiai Szent Margit-templom Külsővat középkori templomát 1793-96-ban építették át barokk stílusban. Oltára és szószéke copf stílusú, díszes padjait Hingeller János faragta. Oltárképe az Árpád-korban népszerű vértanút, Antiochiai Szent Margitot ábrázolja. A bejárat mellett a XII-XIII. századi templom faragott köveit láthatjuk.
Evangélikus templom A falunak már 1612-ben volt evangélikus felekezete. A gyülekezet temploma 1902-ben épült, tornyát 1949-ben húzták fel.
Schmidt-kastély A romantikus-eklektikus épületet 1890-91-ben építették a falu külterületére. Angolparkjában több mint 100 fafajtát ültettek el. Az épület déli oldalánál két idős tiszafa, a keleti oldalon pedig hatalmas mamutfenyő látható. Helyszínen kért engedéllyel látogatható.
Szent Anna-kápolna A kis barokk kápolnát 1755-ben építették Armpruster József lelkes támogatásából. A szentmisét minden évben Anna napján tartják.
Zrínyi Miklós-szobor Zrínyi Miklós 1663-ban a falu elődjében tartott hadiszemlét, ennek állít emléket a mellszobor.
Marcal-medence bemutatóterem A Marcal-völgy tanösvény első állomása a kiállítás, ahol megismerhetjük Külsővat történetét és a Marcal természetrajzát.
Egyéb látnivalók: Béri Balogh Ádám-dombormű, Millenniumi emlékmű, I. világháborús emlékmű
Története
A falu területe már az őskorban is lakott volt, erre utalnak az itt talált tárgyi emlékek és a korabeli földművelésre utaló nyomok. A honfoglalás előtt kelták és avarok éltek itt.
Külsővat neve a "Vot" személynévből képződött, egyik XIV. századi papját például Demeter de Woth-nak hívták. A XV. században a Wathi család, majd a Hosszútóti család birtokolta a területet.
A török háborúk során elűzték a falu lakosságát, többször pusztává vált. A község birtokosa később Káldy Péter volt, akinek az unokája Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros.
1927-ben egy lengyel ápolónő vezetésével elkezdte működését a helyi premontrei szerzetesrend, ami nagy hatással volt a településre.