Kemenesszentpéter
A három megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém) találkozásánál fekvő, közel 600 fős településen született Soproni Horváth József Munkácsy-díjas festőművész, akit az "akvarell poétája"-ként is emlegetnek.
A falu nevének előtagja valószínűleg a Sárvártól Kemenesszentpéter határáig húzódó Kemeneshátról származik, a szláv eredetű szó jelentése kő, kavics. Elnevezésének második felét feltehetőleg a község határában élt Péter nevű remete után kapta.
Látnivalók
Szent Péter apostol-templom A barokk stílusú római katolikus templom 1758-ban épült, két tornyát 1829-ben építették hozzá. A Szent Pétert ábrázoló freskót Dorfmeister István festette.
Szent Vendel-kápolna A kis klasszicista kápolnát 1852-ben építették.
Horváth Emlékszoba Soproni Horváth József szülőházában kialakított emlékszoba, ahol megismerkedhetünk a festő életével és művészetével.
I. és II. világháborús emlékmű és Millenniumi emlékoszlop A Szent Péter apostol-templom mellett találjuk az emlékhelyet, ahol az I. és II. világháborús emlékmű, valamint egy Millenniumi emlékoszlop kapott helyet.
Története
A község területe és környéke már az ősidők óta lakott volt, amit a feltárások során előkerült leletek bizonyítanak. A megyében négy helyen találtak római kori halomsírokat, amelynek egy több sírból álló csoportja Kemenesszentpéter és Egyházaskesző határában, a Sóhordó útnak nevezett, római kori kavicsos szerkezetű út mentén található. Az itt, 1989-90-ben feltárt sírokat négyszög alakú sírkertbe foglalták, amelyet V keresztmetszetű árkok határoltak. A Dombi-dűlőben és a Pagonyban, Palágyi Szilvia régész vezetésével feltárt sírokból épségben megmaradt urnák és cserépdarabok is előkerültek.
Kemenesszentpéter nevével elsőként egy oklevélben találkozhatunk, amelyben Zenthpeturként említik. A később kelt dokumentumokban már a Zenthpeter névváltozattal jegyzik.
A település egy 1857-ben készült térképen Szentpéter néven szerepel. Vas megye több községe is megkapta a Kemenes előnevet a századforduló környékén.
A község eredetileg Vas megyéhez, 1950-től Győr-Sopron megyéhez tartozott, 1954-ben pedig Veszprém megyéhez került.
A lakosság évszázadokon át földművelésből és állattenyésztésből tartotta el magát, a Rába gyakori kiöntései azonban sokszor veszélyeztették a mezőgazdasági termelést. Amikor 1890-ben megkezdődött a "Rábametszés" és kiiktatták a folyó kanyarulatait, szabályozták a víz folyását, sokkal könnyebbé, biztosabbá vált a helyieknek a földművelés.
Kemenesszentpéter 1992-ben vált közigazgatásilag önállóvá, előtte Magyargenccsel és Kemeneshőgyésszel alkottak közös tanácsot.