Iszkáz
Iszkáz község Veszprém megyében, a Devecseri kistérségben a Somló hegy délnyugati pereme és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A Hunyor-patak partját kísérő, 15 méterig emelkedő dombsor tetején 2 km hosszan nyúlik el.
A faluban született Nagy László költő, akinek szülőházában ma a Nagy László Emlékház működik. Egykor a faluban lakott Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár családja is.
Látnivalók
Alsóiszkázi Szent Miklós püspök-templom 1673-ban épült a zsindellyel fedett katolikus templom, ahol kőből készült szószék és Szent Miklóst ábrázoló oltárkép látható.
Középiszkázi Szent László király-kápolna Középiszkáz mai kápolnája 1775 és 1785 között épült.
Felsőiszkázi Szűz Mária Neve templom Az előző felsőiszkázi templom összedőlése után a mait 1871-ben építették.
Nagy László Emlékház A költő apja által 1908-ban épített házban található a Nagy László életét bemutató kiállítás. A házban még megtalálható a szülők hálószobája eredeti állapotában, egy alkotóműhely és a kamrában pedig a költő édesapjának szerszámait és okleveit tekinthetik meg a látogatók.
Egyéb látnivalók: Alsóiszkázi hősi halottak emlékműve, Középiszkázi világháborús emlékmű.
Története
Amikor Iszkáz történelméről beszélünk, valójában három falu múltját kell megnéznünk, amelyek egyesítéséből jött létre később a mai falu.
Alsóiszkáz először 1212-ben bukkan fel a történelmi forrásokban, ekkoriban nemesi birtok volt. Töttös Iszkáznak is hívták, mivel XVI. században a Töttös család tulajdonában volt.
Középiszkázt Kápolnásiszkáznak is hívták XVIII. századig létező kápolnája miatt. Ezt a területet főként kisnemesek lakták.
Felsőiszkázon, azaz más néven Mindszent Iszkázon volt a plébánia, amelyhez mindhárom falu tartozott. Itt dolgozott Nagy László dédapja is.
Itt laktak Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár szülei és öccse. Testvére, Savanyú Pista a középiszkázi temetőben nyugszik, miután egy összetűzés után lelőtték a csendőrök.
A falvak lakói kivették részüket az 1848-as harcokból, a temetőben több szabadságharcos nyugszik.