funiQ logo

Sümeg

A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A város olyan, mint egy kis ékszerdoboz: érdemes egy sétát tennünk benne, hogy megismerhessük a barokk építészet helyi remekeit.

Látnivalók

Urunk Mennybemenetele-templom

1756–1759 között a középkori templom romjain felépült a barokk plébániatemplom, amelyet Maulbertsch Antal (1724–1796) gyönyörű freskói díszítenek. A kor polgári építészetének szép emlékei a barokk – azóta részben átalakított – kúriák a püspöki palota környezetében (Hertelendy-kúria, Nanicza-kúria, Barcza-kúria stb.).

Sarlós Boldogasszony-templom (Ferences Kegytemplom)

A ferences templom barokk stílusban épült az 1650-es években, majd a XVIII. században bővítették, a XX. század közepén átalakították. Berendezése a XVIII. századból való.

Váristálló

A XVIII. században épült a Tokaj városrész szélén álló váristálló, amiben a Capári Lovasiskolát találjuk.

Szent Kereszt-kápolna

A temetőben áll az 1816-ban épült temetőkápolna, körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista stílusú síremlékek őrzik a város neves szülötteinek, a Kisfaludy, Darnay, Ramasetter és más családok tagjainak emlékét. Itt temették el Kisfaludy Sándor (1772–1844) költőt is. Ramasetter Vince kékfestő és borkereskedő gimnáziumot, kórházat, öregek otthonát alapított, Darnay Kálmán régészeti kutatásaival és múzeum alapításával érdemelte ki az utókor megbecsülését.

Sümegi vár

A város fölé magasodó domboldalon lévő nagyon jó állapotban fennmaradt várat a tatárjárás után IV. Béla királyunk kezdte építeni. Egészen a Rákóczy szabadságharc végéig központi szerepet töltött be a térség védelmében, még a török hódoltság alatt is ellenállt. Hanyatlása az 1700-as évek első felében kezdődött, miután felgyújtották. Ma számos kiállítás tekinthető meg a várban, a várjátékokon keresztül pedig átélhetjük a középkori küzdelmek, lovagi tornák hangulatát, de megkóstolhatjuk a korabeli finom falatokat is. A várból csodálatos panoráma nyílik a városra és környékére is.

Kisfaludy Sándor emlékház

Kisfaludy Sándor szülő- és lakóháza a városi múzeumnak ad otthont, de láthatók itt Kisfaludy-emlékek is.

Története

A város környékének korai benépesülését és folyamatosan lakott voltát a Mogyorós-dombon feltárt 5000 éves kovakőbánya, számos neolit- és bronzkori lelőhely, valamint a folyóparton feltárt római kori épület és egy ókeresztény bazilika maradványai igazolják. Itt, a Marcal forrásvidékén, a honfoglalók Lád nemzetségének szállásterületén alakult ki az a településcsoport, amely Marcalfew (Marcalfő) névalakban a veszprémi püspökség 1009-es keltezésű adománylevelében már szerepelt, és amely Sümeg elődjének tekinthető.

A tatárjárás után a 270 méter magas Várhegy tetején lakótornyot emeltek. Első okleveles említése a XIII. század végéről való, bár valamilyen erősség már a tatárjárás idején is állt itt. Előbb a veszprémi püspökség zalai birtokainak központja volt, majd 1552-től – Veszprém elfoglalását követően – püspöki székhellyé vált, és itt tartották Zala és Somogy vármegyegyűléseit is. A török támadások már 1532 óta veszélyeztették Sümeget, és bár a váraljai települést időlegesen hódoltatták is, vára sohasem került török kézre.

Katonáskodó, szőlőt és erdőt művelő lakosságának a földesúr 1643-ban önkormányzatot adott, majd 1656–58 között Széchényi György püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített – részeiben még ma is álló – városfallal keríttette körbe a várost, ahol püspöklakot, ferences templomot és rendházat is építtetett. 1664-ben a visszavonuló török hadak felégették Sümeget, ezután Sennyei püspök tovább erősíttette a várat, kijavíttatta a várba vezető lépcsőrendszert. Az újjáépülő város az iparos céhek megalakulásával túlnőtt a városfalakon.

Az 1701-es tűzvészt követően a falakon belül csak kőházak épülhettek, így ott kialakult a két utcából és három térből álló nemesi városrész. A Várhegy keleti lábánál meghúzódó Tokaj a jobbágyság lakónegyede lett.

Sümeg fontos szerepet töltött be a Rákóczi-szabadságharc eseményeiben 1705–1709 között: főhadiszállás volt. Megtorlásul a szatmári békét követően a várat az osztrák hadvezetés felgyújtatta.

Padányi Bíró Márton püspöksége idején, 1748–1755 között került sor a XVII. század közepe táján épült püspöki palota (nyaraló) átépítésére, bővítésére. A püspöki udvartartás idetelepítése fellendítette a város szellemi életét, amelyet a század végén Kisfaludy Sándor és köre a magyar irodalom és kultúra felemelkedéséért folytatott tevékenységével országos jelentőségűvé tett.

A XIX. század második felétől a város hanyatlásnak indult. 1950-ben Sümeg Veszprém megyébe, annak peremére került, elvesztve hagyományos vonzáskörzetének egy részét. 1957-ben megkezdődött a vár feltárása és helyreállítása.