Debercsény

A Belső-Cserhát egyik leggyorsabban fejlődő területe ez a megközelítőleg 50 fős község. 

Habár a falu már a XIV. században is létezett, a hosszú időn át tartó elnéptelenedés és késői önállósodása miatt csak az 1990-es évek elején kezdték el a debercsényiek a fejlesztéseket. Mára több parasztházat is rendbe hoztak, megszépítették a köztereiket. 

utcakép

Debercsény környéke kiválóan alkalmas nagy sétákhoz, túrázáshoz, madárleshez, gombászáshoz, de a csendes környezet miatt a pihenni vágyóknak is megfelelő ez a környék. 

Ha valaki aktívabb, sportos pihenésre vágyik, horgászási és lovaglási lehetőségeket is kínál Debercsény vidéke.

Túraajánlatok

Látnivalók

Harangláb A helyi római katolikus templom előtt egy fa zsindelyes, magában álló haranglábat találunk, amely a korábban itt lévő építmény másolata. Az eredeti harangtorony ma a Szentendrei Skanzenben látható.

Szent Erzsébet-templom és harangláb
Szent Erzsébet-templom és harangláb Fotó: Cserhát Natúrpark ©

Szent Erzsébet-templom Az 1983-ban épült római katolikus templom elődjéhez több monda is kötődik. Az egyik szerint a templom melletti harangláb a török időkben a földbe süllyedt és eltűnt, de minden hetedik évben a felszínre jön, harangja néhányszor megkondul, aminek hangja a hetedik határig is elhallatszik.

Egyéb látnivalók: Árpád-kori templom ásatásai kiállítás

Története

A községet 1335-ben Deberchen néven említik először. Elnevezése valószínűleg egy szláv eredetű személynévből származik. A község ekkor még a Pusztatemplom-dűlő nevű helyen állt, ahol 1990-ben egy ásatás során rábukkantak az egykori román stílusú templom maradványaira.

1358-ban a terület birtokosa Debercsényi Péter volt.

A Szandavár elfoglalás után Debercsény is török kézre került. Templomát 1663-ban az átvonuló török hadak pusztították el.

tipikus ház

Az 1715-ös feljegyzések még pusztaként említik a területet, pedig a falu a török kiűzetése után újratelepült. Az 1770-es összeírás újra községként jegyzi.

Egy 1796-os forrás így ír a településről: "Debertsény. Debrecsény. Elegyes falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Báró Prónai Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nándornak szomszédságában, melynek filiája, határa jó termékenységű, fája s legelője szükségéhez képest elég, második Osztálybéli." 1851-ben pedig a következőket jegyezték fel róla: "Debercsén, Nógrád m. vegyes magyar-tót falu, 186 katalikus., 14 evangélikus., 4 zsidó lakossal. Földje kevés, legelője elég, rétje jó. Földes ura a báró és nemes Prónayak. Utolsó posta Balassa-Gyarmat."