Rezi
A település a Keszthelyi-hegység belsejében, Keszthelytől 8 km-re fekszik.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Hévíz kerékpártúra: Hévíz - Rezi
- Keszthely és környékének felderítése (Keszthely - Zalaszántó, 43 km)
- Nyugat-Balaton kerékpártúra: Keszthely - Vindornyaszőlős (44 km)
A vár alatti hegyoldalra nyílik a Siska likja (barlang). A falán található meleg vizes oldási formák alapján arra lehet következtetni, hogy Hévíz meleg forrásvize itt tört fel először.
Látnivalók
Vár
Rezi egyik fő látnivalója, a Meleg-hegyen lévő várrom. A feltehetőleg egy korábbi földvár helyére épült középkori várból ma már csak a lakótorony és a várfal egyes részei maradtak fent. A masszív falak 120-180 cm vastagok és 8-10 méter magasak. Érdemes megcsodálni a romok mellől feltáruló kilátást.
Gyöngyösi betyárcsárda
A nádfedeles épület a leghíresebb betyárcsárdák egyike, amely sok legenda helyszíne és a valóság tárgyi emlékeinek őrzője. 1728-ban épült, eredetileg vadászháznak, de később csárdává alakították, és a helyi betyárok egyik kedvelt telephelye lett. Nevét a Gyöngyös-patakról, illetve az annak partján termő fagyöngyről kapta.
A műemlék épület mellett tekinthető meg Vak Illés és Kőkes Pista betyárok nyughelye.
Szent Lukács-templom
1690 körül építették gótikus stílusban, majd miután a törökök elpusztították a Festetics-család 1723-46 között barokk stílusban építette újra.
Szent Donát-kápolna
A szőlőhegyen található, neoromán kápolnát 1866-ban építették. Az épület faragott szobrokkal díszített, alacsony tornyán hangrések láthatóak.
Belsejében a névadó Szent Donátnak, a szőlőgazdák védőszentjének festménye található, Károlyi Gyula alkotása az 1960-as évekből.
Története
Első írásos említése 1236-ból való, a Meleg-hegy északi nyúlványán álló vár azonban csak a XIV. században szerepelt először iratokban, bár minden bizonnyal a tatárjárás után építették. (A vaskorban már földvár állt itt, ezt a ma még látható sáncmaradványok tanúsítják.)
A XIV. században királyi vár volt, majd a Laczkfy család birtokába került. Király elleni összeesküvésben való részvételük miatt hamarosan ismét királyi tulajdon lett, majd Zsigmond 1427-ben a gersei Pető családnak adományozta a faluval együtt. A vár későbbi sorsáról a különböző leírások ellentmondásosan írnak: már a török idők előtt elpusztult; a töröknek soha nem sikerült bevenni.
A község nem néptelenedett el teljesen a török harcok idején. A XVIII. században már a Festetics család keszthelyi birtokához tartozott, és az ő tulajdonukban maradt 1945-ig.