funiQ logo

Terror Háza, Budapest

A 1882-ben épült neoreneszánsz épületet Feszty Adolf tervezte, ám ha előtte állunk, rögtön szembetűnő, hogy fontossága nem építészeti, hanem történelmi jellegű. Az Andrássy út 60. hazánk legszörnyűbb diktatúráinak szimbólumává vált.

Terror Háza
Terror Háza Fotó: funiQ
  • Terror Háza
    Terror Háza Fotó: funiQ
  • Terror Háza
    Terror Háza Fotó: funiQ
  • Terror Háza, Hősök fala
    Terror Háza, Hősök fala Fotó: funiQ
  • áldozatok arcképei a Terror Háza falán
    Áldozatok arcképei a Terror Háza falán Fotó: funiQ
  • emléktábla a Terror Háza falán
    Emléktábla a Terror Háza falán Fotó: funiQ
  • Berlini fal emlékműve a Terror Háza előtt
    Berlini fal emlékműve a Terror Háza előtt Fotó: funiQ
  • a Berlini fal egy darabja a Terror Háza előtt
    A Berlini fal egy darabja a Terror Háza előtt Fotó: funiQ
  • a Berlini fal egy darabja a Terror Háza előtt
    A Berlini fal egy darabja a Terror Háza előtt Fotó: funiQ
  • Terror Háza
    Terror Háza Fotó: funiQ

A hírhedt házban már 1937-től béreltek szobákat a nyilasok, 1944-re pedig az egész első emelet a nemzeti szocialisták kezébe került. Az 1944. októberi puccs utáni nyilas rémuralom során számos embert kínoztak és gyilkoltak meg az épület pincéjében.

áldozatok arcképei a Terror Háza falán
Áldozatok arcképei a Terror Háza falán Fotó: funiQ

1945-ben már a belügyminisztérium birtokolta az Andrássy út 60-at, majd 1948-tól az Államvédelmi Hatósághoz (ÁVH) tartozott. Az 1951-es államosítás után szűknek bizonyult a politikai rendőrségnek, így a pince kibővítésével növelték meg a börtönrendszert, ahol a szervezet az erőszakos kihallgatásokat végezte. Az ÁVH 1956-os feloszlatásáig tevékenykedett az épületben, ami után eltüntették az itt elkövetett szörnyűségek nyomait.

2001-ben F. Kovács Attila, Sándor János és Újszászy Kálmán építészek tervei alapján átalakították az épületet, és 2002 februárjában megnyílt a Terror Háza Múzeum, amely korszerű technológia, videóinstallációk és külön a kiállítás számára komponált zene segítségével mutatja be az épületet és a hozzá kapcsolódó diktatúrákat.

Terror Háza

Belépve a házba egy T-54-es tank fogad minket az előtérben – ezt a modellt használták az 1956-os forradalmat leverő szovjet erők. Az állandó kiállítás bejárását a második emeleten kell kezdeni, ahol 8 terem mutatja be időrendben a magyarországi diktatúrákat. A kiállítóhelyiségek megpróbálják érzékeltetni a nyilas rémuralom borzalmait, a több mint 700 000 gulágra hurcolt magyar szenvedéseit.

Betekinthetünk az '50-es évek egypárti rendszerének szavazófülkéjébe, de megismerhetjük a korabeli ellenállást is. A vetítőszobában a szovjet rendszer elengedtethetetlen eszközéből, a propagandafilmből láthatunk válogatást. Az első emeleten az egyik terem a világháború utáni üldöztetési és kitelepítési hullámot mutatja be, amikor több mint 200 ezer német származású embert telepítettek ki az országból.

Berlini fal emlékműve a Terror Háza előtt
Berlini fal emlékműve a Terror Háza előtt Fotó: funiQ

Kiállítás mutatja be a parasztság elleni terrort, a propagandagépezet működését, illetve láthatjuk az ÁVH vezetőjének szobáját. A pincében, ahova egy lassan haladó lift viszi le a látogatót, az embertelen börtöncellák rekonstrukcióit láthatjuk, valamint a kiállítások sora is folytatódik 1956-tól egészen az emigrálás témájáig.

A múzeum hivatalos honlapja: www.terrorhaza.hu