Belistye (Belišće)
A magyar határhoz közel, a Dráva mentén fekszik. A kelet-horvátországi Eszék-Baranya megye egyik városa, közel tízezer lakosa van.
Látnivalók
Gutmann Palota
Az általában Igazgatósági épületnek vagy „Palej-nek” nevezett egykori Belišće d.d. (rt.) igazgatósági épülete 1905-ben épült. Ez az egyszintes, parkkal körülvett monumentális épület a legnagyobb építészeti eredmények egyike a XX. század elejéről. Az épület belső tere azon idők eleganciáját sugározza, amelyben létrejött – a szecessziót. Lakhatási céllal épült, erre azonban sosem használták. Az épületet Gutmann Edmund báró építtette.
Városi Múzeum
A belišćei Városi Múzeum 1975-ben nyílt meg, Belišće város megalakulásának 90. évfordulóján, a város egyik legrégebbi lakóépületében. A múzeumhoz hozzátartozik az Emlékmű vonat kompozíció is, az egykori keskeny nyomtávú kisvasút, amely a múzeum megnyitásakor a valamikori belišćei vasútállomáson állt. A múzeum specifikus jellegű: ipari–műszaki, mivel szorosan kapcsolódik a vállalati és városi fejlesztéshez, valamint műemléki jelentőséggel is bír: mint mozgó emlékmű van nyilvántartásba véve. A Gutmann palota alagsori részében található galériában 220 műtárgy került elhelyezésre.
Dráva folyó
Ez a szépséges folyó a legjobb állapotban fennmaradt folyók egyike Európában, ezért is nevezik gyakran „Európa zöld szívének”. A természeti tájak dús zöld növényzettel, a meanderek, homokos zátonyok, szigetek, gazdag növényi és állatvilág, s a festői hétvégi üdülőhelyek kínálata minden látogató számára felejthetetlen élményt nyújtanak. Forrása az olasz tiroli régióban, a Sexten Dolomites Nemzeti Parkban helyezkedik el, 749 kilométerrel lejjebb pedig beleömlik a Dunába, Almás (Aljmaš) településnél a Kopácsi rét Természetvédelmi Parkba. Maga a Dráva név eredetét nem határozták meg egyértelműen, azonban az ókori indiai szanszkrit nyelvben a „dráva” szó folyó vízáramlatot jelent, az ókori indogermán nyelvben pedig a „dra” száguldást, gyorsulást jelent, ezért a Dráva általános neve gyors vízáramlás.
A Dráva nagyrészt a horvát és a magyar határt jelöli, valamint az egykori „vasfüggöny” határát is. Éppen ez az egykori „kemény” határ, amely körül nem sok emberi tevékenység volt, hozzájárult a folyó és partjainak megőrzéséhez és ezek ma is ritkaságnak számítanak az egész európai kontinensen. A Dráva mentén és maga a Dráva folyón is lehetőség nyílik számos látnivaló megtekintésére és aktív tevékenységekben való részvételre: kenuzás, kerékpározás számos parkosított útvonalon és ösvényen, fürdési lehetőség kavicsos és homokos zátonyokon, sporthorgászat, illetve a növény- és az állatvilág megfigyelése.
Szálláshelyek:
Gašo Cím: Ulica Bana Josipa Jelačića 50, 31551 Belišće Tel.: +385 (0)31 663 622 Tel.: +385 (0)91 7262 506
Novosel Cím: Ulica Kralja Zvonimira 31, 31555 Marijanci / Gat Tel.: +385 (0)31 674 164 Tel.: +385 (0)98 334 759 E-mail: seoski@turizam-novosel.comWeb: www.turizam-novosel.com
Anica Cím: Ulica Ljudevita Gaja 17, 31551 Belišće Tel.: +385 (0)31 663 568 Tel.: +385 (0)98 928 0496
Vendéglátóhelyek:
Fontana Cím: Ante Starčevića 17a, 31551 Belišće Tel.: +385 (0)31 663 011 E-mail: mail@restoran-fontana.comWeb: www.restoran-fontana.com
Bosančica Cím: Željeznička 20, 31551 Belišće Tel.: +385 (0)31 664 996 Web: www.facebook.com/bosancica.restoran
Turisztikai információk:
Belišće város Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica grada Belišća) Cím: Kralja Tomislava 206, 31551 Belišće Tel.: +385 (0)31 662 061 Tel.: +385 (0)99 242 4199 E-mail: tzbelisce@belisce.netWeb: www.tzbelisce.net
Túraajánlatok
Belistye környéki kerékpártúrák:
Története
A nagykanizsai (Magyarország) Gutmann nagykereskedő és iparos család két nagy vállalata 1884-ben tízéves használatra felvásárolták a koškansko–lacićki komplexum tölgyerdőit. S.H. Gutmann (Nagykanizsa) név alatt a vállalat a terméketlen rétre fűrésztelepet épít Belistjen a Dráva jobb partján, ahol később kiépült a település és a Belišće nevet kapta. Megnyílnak a Guttmann telepek, az első lakhatásra alkalmas házak, létrejön a tűzoltóság, a postai hivatal, a népiskola épülete, a kápolna a temetőben, valamint az elektromos hálózat és vízvezeték szennyvíz elvezetéssel.
A XIX. század végén és a XX. század elején a vállalat tannin, hordó és parketta készítésére, illetve falepárlással előállított termékekre alkalmas gyárakat épít. Az első világháború alatt a vállalat stagnál, ezt követően pedig a gyárak termelési átalakításon és modernizáción esnek át, így a második legnagyobb faipari céggé válik Horvátországban.
Belišće további fejlődésében 1960 sorsdöntő évnek számít, amikor is üzembe helyezik a policellulóz, papír és hullámos kartonból készített csomagolástermelésre alkalmas gyárakat, ami ezután négy fejlődési szakaszon keresztül Belišćet vezető gazdasági szervezetté tették ebben a régióban, Eszék-Baranya megyében és a cellulóz–papíriparban Délkelet-Európában.