Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. Hazai hegyvidékeink egyik legismertebb és legkedveltebb helye a Mátra. Területén számos forrást és patakot találunk, 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. 

A hegységben keletkezett üregekben jelentős ásványképződés zajlott. Az ásványok mellett jelen vannak az ércek. Szintén jelentős mennyiségben került elő: réz, pirit, kalcit, hematit, barit, halotrichit, gipsz, arany, ezüs, szfalerit, ametiszt, gipsz, kvarc, stb.

Itt található Magyarország két legmagasabb csúcsa, a Kékes (1014 méter) és a Galya-tető (965 méter). Hazánk 100 legmagasabb csúcsa közül 26 itt található, ezzel második helyre kerül a Bükk-hegység után.

A vulkanikus eredetű hegységben éppúgy találkozunk romantikus, szelíd, patakvölgyes, meghitt tájakkal, mint vadregényes, zord, sziklás, méregzöld fenyvesekkel.

Barlangjait tekintve nem mondható gazdagnak, de a tektonikus mozgások következtében kialakultak kisebb üregek; ezek alkotják a hegység barlangjait. Az egyik ilyen a Csörgő-lyuk, melynek lejárata egy 8 méter mélységű nyílás. A másik két üreg a Remete-lak és a Remete-lik.

A Mátra változatos vegetációjának köszönhetően fajgazdag állatvilággal rendelkezik. Ezek közül néhány említésre méltó pl.: a csigák közül egyes ritka fajok, hegyi fehérlepke, nyárfaepke, keleti gyöngyházlepke, nagy fehérsávoslepke, továbbá a hegység hideg patakjaiban fejlődik a hegyi szitakötő lárvája; itt él a havasi cincér, az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei- és gyepi béka, foltos szalamandra, erdei- és vízisikló, lábatlan gyík, fürge- és zöld gyík, parlagi sas, kis békászósas, kerecsensólyom, egerészölyv, darázsölyv, kígyászölyv, uhu, császármadár, holló, fekete harkály, vízirigó, fekete gólya, hosszúszárnyú denevér, borz, hiúz, vadmacska, nyuszt, gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon.

Éghajlatát tekintve mérsékelt égövi hegyvidéki jellegű.

Látnivalói között több múzeum, tájház, kiállítás, templom, kápolna, vár, kastély szerepel. Természeti értékei közül a legjelentősebbek a Bába-kő (Gyöngyössolymos), Csák-kő (Gyöngyössolymos), Csevice-forrás (Tar), Fajzatpusztai park (Gyöngyöstarján), Gombás-tó (Szuha), Jámbortanyai arborétum (Recsk), Nyírjes-tó (Sirok), Ősjuhar (Parád), Park (Parádfürdő), Sósiréti kastélypark (Gyöngyöstarján), Várhegy (Verpelét), Vörös-kő (Mátraszentlászló).

A Mátra-hegység területén egy 12 000 hektáros területen létesült (1985-ben) a Mátrai Tájvédelmi Körzet, amely a Mátra természeti értékeit hivatott védelmezni.

A védett területen minden tábor, sport- és közösségi megmozdulás engedélyköteles. Kocsival csak az arra kijelölt utakon szabad menni. Területén tilos a vadon élő, védett állatok és növények gyűjtése, illetve a tűzrakás is.