Kondorosi Csárda és Múzeum

A település leghíresebb épülete az 1740-es években, nyolc út találkozásánál épült csárda. A vályogból, nádtetővel készült ház akkoriban vendégfogadó postaállomás volt, amely egy főépületből, egy lóállásból, egy magtárból és egy gémeskútból állt. Az eredeti csárda 1783-ban leégett, de a következő évre már fel is építették az új, barokk stílusú épületet.

Egyes források szerint a csárdát az 1820-as években lebontották, és helyére egy óriási "téglaerődöt" állítottak, csárdakúttal, istállókkal, állással, az egészet hatalmas téglafallal körülzárva. Állítólag ezekbe a falakba titkos rejtekhelyeket, csúszdákat, menekülő alagutakat építettek, kéményét pedig úgy alakították ki, hogy az oda tévedő egy labirintusban érezze magát. Némelyik alagútjában maga Rózsa Sándor, a híres betyár is megfordult. 

A II. világháborút követően raktár, később pártház kapott helyet az épületben, és csak 1955-ben kezdett el újra csárdaként üzemelni.

A csárdát 1984-ben műemlékké nyilvánították, ekkor visszaállították az eredeti homlokzatot, és újra náddal fedték be a tetejét. 

2003-ban és 2005-ben felújították, korszerűsítették az épületet és az étterem felszereléseit, néhány helységben pedig múzeumot alakítottak ki, ahol régi használati tárgyakat mutatnak be.

Batthyány–Geist vadászkastély - Geisztcsákó

A Kondoros külterületén, Geisztcsákón található romantikus kastélyt a Batthyány és a Wenkheim család építtette Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján a XIX. század közepén. Geist Gáspár gyulai gyertyagyáros, majd sertéskereskedő eleinte bérelte, később megvette a kastélyt és a hozzá tartozó 25 hektáros parkot gróf Batthyány Lászlótól. A kastélyépület mellé Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú, kupolás római katolikus kápolnát tervezett, amelyet 1864-ben Geist Gáspár – még mint a kastély bérlője – építtetett meg. A Szent Józsefnek ajánlott kápolna alatt családi kripta található.

Tényleges 1871-ben került a birtok a Geist család tulajdonába. A Geist-uradalom virágzó birtokká vált, ahol a költő, Petőfi Sándor öccse, Petőfi István 22 éven át gazdatisztként dolgozott. Ez idő alatt 1858-tól 1880-ban bekövetkezett haláláig a kastély mögötti intézői lakban élt. A II. világháború után a Geist-család elmenekült, a kastély pedig állami tulajdon lett, amit gazdasági épületként, irodaként használták. Az épület később azonban hosszú évekre kihasználatlanul és elhagyatottan állt Kondoros határában, mára pedig nagyon romos, lepusztult lett. 

Parkjában Kondoros legidősebb fáit találjuk, melyek közül egyet, a Batthyány-fát (állítólag) maga az első miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ültette.

Gyümölcsoltó Boldogasszony templom

A római katolikus templomot 1884-ben építették, majd 10 évvel később kibővítették és újra megáldották. 

Szlovák-Magyar Táj- és Alkotóház

A tájház egy XX. század eleji, két szobás parasztházban került kialakításra, ahol az épület berendezéseivel és a kor használati eszközeivel ismerkedhetünk meg. A padlástérben paraszti tárgyakból összeállított kiállítás található, az udvaron pedig egy eredi kovácsműhely áll. Az épület másik felében kézműves kiállítás nyílt, ahol a helyi alkotók legszebb munkáit csodálhatjuk meg.

Evangélikus templom

Az 1904-ben épült templomot az elmúlt évtizedek során többször renoválták. A legnagyobb helyreállítási munkálatokra 1975-ben volt szükség, amikor egy nyári vihar ledöntötte a torony sisakját. A templom száz éves évfordulója alkalmából az előtérben domborműves emléktáblát avattak fel. 

Egyéb látnivalók: Petőfi István sírköve, Hetednapi Adventista Imaház, Baptista Imaház, Alföldi Vadásztársulat emlékmű, az evangélikus gyülekezet alapítóinak emlékműve, 1848-as centenáriumi emlékmű, Alföldi Vadásztársulat emlékműve, az evangélikus gyülekezet alapítóinak emlékműve a templomkertben, I. világháborús emlékmű, Rózsa Sándor a kocsmában kesereg című faragott fa szobor, Faragott fa szobrok a Hősök terén és a Hősök útján, Petőfi István Általános Iskola épülete, Kossuth Lajos-mellszobor, Millecentenáriumi Emlékfa, Téglagyári-tó, Kondoros-Hunyai homokbányatavak és csatornák, Varrodai tó és park.