Nagymágocs
Magyarország második leghosszabb turistaútja, az Alföldi kéktúra is érinti ezt a Csongrád megyei nagyközséget.
A település legjelentősebb látnivalója a XIX. század végén épült Károlyi-kastély, mely ma szociális otthonként működik. Parkja szabadon bejárható, az épület belülről csak engedéllyel tekinthető meg.
A kastély parkjának egyik érdekessége, hogy az épület mellett egy kis állattemető van, ahová a gróf kedvenc kutyái vannak eltemetve, illetve a kedvenc lovának egy emlékkövét is megtaláljuk itt.
Túraajánlatok
Látnivalók
Károlyi-kastély
Az eklektikus neobarokk stílusú kastélyt és a hozzá tartozó épületeket Károlyi Imre építtette 1896-97 között. Az épületek eredeti állapotban maradtak meg, bár az idők folyamán a kastélyhoz hozzáépítettek és egyes részeit lebontották.
Az épület első emeletén egy fekete és fehér márványlapokkal burkolt, mennyezeti stukkódíszítéses, márvány oltárral rendelkező kápolna kapott helyet, melyet a grófi család elhunyt kisfiának emlékére alakíttattak ki.
A kastély körül 41 hektáros park van értékes őstölgyekkel, fenyőfélékkel és XVIII. századi barokk szobrokkal. Ezek között az alkotások között megtaláljuk a párizsi mintájára készült "Szabin nők elrablása" szökőkutat, emellett van egy "Kisfiú hallal" szökőkút, és egy "Négy évszak" szoborcsoport, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A parkban találjuk még a 10 hektáros Kastély Horgásztavat, amely áprilistól november-decemberig bármelyik nap látogatható.
A Károlyi-kastély napjainkban szociális otthonként működik.
Szent Alajos-templom
A Károlyi-kastély parkjának egyik sarkában álló neoromán stílusú római katolikus templomot Károlyi Alajos építtette 1883-ban.
Szendrei major
Az Árpádhalomra vezető műút bal oldalán található feltárt falurész. Annak emlékét őrzi, hogy Petőfi Sándor kedvesének édesapja, Szendrey Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt.
Felícián Atya Helytörténeti Gyűjtemény
A műemléki értékű épület eleinte uradalmi tiszttartói lakás volt, később polgármesteri hivatalnak adott helyet. A gyűjtemény célja, hogy a falu lakói megismerjék a település múltját, a régi idők mindennapjait, a turisták pedig bepillantást nyerhessenek Nagymágocs múltjába és értékeibe. A múzeumot 2003-ban nyitották meg, 2005-ben vette fel a településen több évtizeden át szolgálatot teljesítő Ferences rendi kapucinus szerzetes, Felícián atya nevét, ezzel tisztelegve kutatómunkája előtt. A látogatók megismerik a település földrajzát és történelmét, valamint a múlt század életkörülményeit. Itt található az atya gyűjteményéből létrehozott ásványkiállítás is.
Zabsilós Magtár
Az 1856-ban Ybl Miklós tervei alapján épült magtár a Károlyi-kastély parkjának bejáratával szemben áll. A háromszintes épület kizárólag fából készült szerkezete romos állapotban van, emiatt a műemléket közelről nem lehet megnézni. Csabacsűdön található az épület párja, melyet szintén Ybl Miklós tervei alapján az 1850-es években építettek.
Egyéb látnivalók: Református templom, Evangélikus templom, 1956-os emlékmű, Petőfi Művelődési Központ, Petőfi Sándor szobor.
Története
A községet 1426-ban említik először az oklevelek, Magoch néven. Később, 1903-ig Mágocsnak hívták a települést, azóta Nagymágocsnak nevezik. Húsz, egymástól távol eső uradalmi majorságból jött létre a falu.
1552-ben az egész település elpusztult, amikor a törökök felégették azt, azonban néhány éven belül a lakosok visszatértek. Az 1579-80-ban kelt török feljegyzések szerint közel 130 család élt itt. 1596-ban azonban a tatárok elpusztították a falut, amely ebben az időben Mágocsy Dorottya tulajdona volt. 1640-ben lakatlan pusztaként adták bérbe. Az 1700-as évek elején először eladományozták, aztán eladták a birtokot, amely így 1722-ben gróf Károlyi Sándorhoz került, aki megkezdte annak újranépesítését.
Az uradalom fejlesztése Szendrey Ignác és Klauzál Imre nevéhez fűződik. A különféle fejlesztések eredményesek voltak, hiszen a XIX. század közepére országos hírű mintagazdasággá vált a település.
Károlyi Lajos felvirágoztatta a községet és megépíttette az Ybl Miklós által tervezett ma is álló Községházát, aminek Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is lakója volt. 1853-ban katolikus parókiát építettek.
1872-73-ban, amikor már Károlyi Alajos volt a birtok tulajdonosa, Mágocs nagyközség megalapítása is megtörtént. 1883-ban Szent Alajos tiszteletére templomot emeltek, ezzel egy időben megalakult az önállóan működő lelkészség is. 1896 és 1897 között Károlyi Imre felépíttette a település gyöngyszemét: a gyönyörű parkkal körülvett díszes Károlyi-kastélyt.
A település később a Festetich család birtokába került. 1935-ben Nagymágocs mérete jelentősen csökkent, amikor több terület is kiszakadt belőle, amelyek aztán Kiskirályság néven önálló községet alakítottak. 1956-ban határrészi területek váltak ki Nagymágocsból, amikből kialakult Árpádhalom.
