Kaszaper
A Békés megyei településtől néhány kilométerre, az úgynevezett Zsibrik-dombon egy Árpád-kori templom és egy korabeli falu maradványaira bukkantak 2003-ban. Még abban az évben 3-4 sor téglával megerősítették a templom alapját, majd 2014 őszére elkészültek a falazatának helyreállításával, és folyamatban volt egy turisztikai emlékpark kialakítása. A tervezet szerint létrehoznak egy korhű újkőkori, egy bronzkori, egy szarmata és egy Árpád-kori lakóházat, valamint egy honfoglaló jurtát alakítanak ki, ahol kézműves foglalkozásokra, oktatásra, kirándulásra és népi rendezvényekre lesz lehetőség. A cél, hogy bemutathassák, ezekben a korokban hogyan éltek és miként dolgoztak az emberek.
Látnivalók
Vasúttörténeti kiállítás
Békéscsaba és Békéssámson között 1899-től 1972-ig közlekedett a kisvasút, melynek egyik megállója Kaszaper volt. Ennek emlékét őrzi a Géza megállóhely nagyjából 100 éves egykori állomásépületében berendezett kiállítás. Az épület falára kihelyezett nagy méretű fényképek a település vasúthoz kötődő korabeli életet mutatják be. A helyi lakosok összegyűjtötték a kisvasúttal kapcsolatos tárgyi emlékeiket, a MÁV alapítványa pedig számos relikviával gazdagította az itt látható kiállításon bemutatott ereklyék sorát.
2010-ben tovább bővült a látnivalók sora, hiszen Kecskemétről egy C-50-es mozdonyt és néhány vasúti kocsit szállítottak Kaszaperre, melyeket az állomás mellett állítottak ki.
Szent Gellért-templom
A Szent Gellért püspöknek szentelt templom eredetileg egy kápolna volt, amely nem sokkal a falu telepítése után, 1925-ben épült. 1949-ben ezt kibővítették, és templommá alakították, 1975-ben harangállványt építettek hozzá.
Wenkheim kúria - Pusztaszőlős
A Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlősön található, 2004-ben felújított kúriában jelenleg idősek otthona üzemel.
Régi szélmalom - Pusztaszőlős
A Pusztaszőlősön lévő malmot 1880-ban építették. Mára lakóépületté alakították és egy szintet lebontottak belőle.
Egyéb látnivalók: Szent Gellért-szobor, Szent István-szobor, 1848-49-es kopjafa, szovjet emlékmű, harangláb.
Története
A XX. század elejéig a község neve Pereg volt, majd feltehetőleg az egykori birtokos Kasza család és a német pereg, vagyis hegy szavak összevonásából alakult ki a Kaszaper név. Eleinte Kasza-peregként írták, később már a mostani Kaszaper formában említették.
Rogerius mester Siralmas ének című művében olvashatjuk a település első hiteles említését. A XIII. századi krónikaíró alkotása szerint a község már a tatárjárás idején létezett. A mindent feldúló tatár hordák elől "hetven falu népe keresett menedéket" Kasazaperen, ám a települést lerombolták. A XV. században a Kasza, majd a Hunyadi, végül a Kállay család tulajdonában volt az előtte nagyjából 200 évig lakatlan falu.
Az 1500-as években először a törökök pusztították el a községet, amit ugyan újratelepítettek, utána azonban a török-tatár támadások során teljesen elnéptelenedett a vidék.
A települést az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközséggé vált.
Egy 2000-ben tartott népszavazás után Pusztaszőlős elszakadt Tótkomlós várostól és csatlakozott Kaszaperhez.