Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén a Tiszától keletre, Békés megye határához közel található. A 2200 lakosú település két fő látványossága a Cserna-féle szélmalom, a másik pedig a középkori pusztatemplom rom.
Túraajánlatok
Látnivalók
Cserna-féle szélmalom
A falutól 3 kilométerre taláható az egyik legérdekesebb látnivaló, a Cserna-féle szélmalom. A más néven Horváth János-féle szélmalomként is ismert építmény a település egykori két szélmalmából az egyetlen, amelyik ma is fennmaradt. A szépen felújított népi műemlék kulcsát bárki szabadon elkérheti a Mentési Közontból (Köztársaság utca 8.). Remek kirándulóhelyként is szolgál, mellette szalonnasütőhely is rendelkezésre áll.
Pusztatemplom rom
A falu XV. századi temploma 1596-ban a török had pusztításának áldozata lett. Mindössze egy faldarab maradt az utókorra, amely a mai településtől 3 kilométerre északnyugatra található. A kis dombon álló templomot Maróthy János macsói bán építtette Szent Sebestyén és Szent Fábián védőszentek emlékére. Ásatások során sikerült felszínre hozni a templom alapját és a mellé épült kriptát.
Szent Erzsébet-templom
A község római katolikus temploma 1931-ben épült neoromán stílusban.
Köztéri szobrok
Az általános iskola előtt kapott helyet a Cseh Lajos fából faragott munkáit felsorakoztató szoborpark. Láthatjuk még Tóth Valéria Anya gyermekével című alkotását az egészségház előtt, Samu Katalin Két medvebocs szobrát a parkban, Arany János szobrát pedig a Művelődési Ház előtt. A II. világháborús emlékmű Návay Sándor alkotása és a község parkjában található.
Egyéb látnivalók: református templom, fogathajtó pálya
Története
Első lakói kunok voltak, de a települést a törökök elpusztították. IV. Bélának köszönhető a falu újjáépítése és kunokkal való betelepítése. A település megőrizte kunszállás jellegét, lakóinak nyelve és kultúrája is eltért a magyarokétól.
Maróthy János 1435-ben a környék védelmére vízivárat építtetett, majd Szent Fábián és Szent Sebestyén tiszteletére templomot alapított.
Uradalmi birtokként a Maróthyak után a Hunyadi-család tagjai örökölték a települést, majd Corvin János után számos más család is váltotta egymást a tulajdonosok között. A gyakori birtokosváltás miatt a falu folyamatosan hanyatlott, majd a török és tatár fosztogatások következményeként sokan elmenekültek, a falu pedig szinte teljesen pusztává változott. A törökök kivonulásakor égett le a templom is, amelynek ma is láthatók romjai.
Először tanyarendszerű pusztaközségként települt be újra, majd 1872-től már nagyközséggé alakult Fábiánsebestyén. 1941 és 1943 között az Országos Népes Családvédelmi Alap (ONCSA) keretében „mintaközségként' építették át a falut 200 új családi házzal, intézményekkel, díszfákkal.