Csorvás
Ez a Békéscsaba és Orosháza között található város tipikus alföldi településnek mondható, sakktáblaszerűen elhelyezkedő utcáival. A település jellegzetessége a főtér köré épített három – evangélikus, katolikus és református – templom.
Idegenforgalmi szempontból a leghíresebb a Csorvás határában tenyésző védett növényritkaság, az erdélyi hérics, mely Magyarországon csak ezen a területen honos.
Kacsóh Pongrácot, aki a hagyomány szerint itt írta a János Vitéz című daljáték egy részét, valamint Bartók Bélát a jeles magyar népdalgyűjtőt és zeneszerzőt szoros családi szálak fűzték a térséghez.
A legnívósabb építészeti és egyben esztétikai alkotás az Általános Művelődési Központ, mely a várossá válás gondolatának egyik szimbólumaként is értékelhető.
Csorváson februárban a Szlovák Hagyományőrző Disznótorost rendezik meg, márciusban van Bartók Béla emlékére a Nemzetközi Népzenei Fesztivál, nyáron a Búzafesztivál, a Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómiai Napok valamint a két évenkénti Fúvószenekari- és Majorettverseny kerül megrendezésre.
Túraajánlatok
Látnivalók
Nagy Szent Teréz-templom
A korábbi, 1866-ban épült templom helyett szentelték fel a ma látható római katolikus templomot, 1900-ban. Teljes külsejét felújították 1977-re. A szentmiséző oltárt ennél 3 évvel korábban, 1974-ben szentelték fel.
Szent Mihály és Gábriel arkangyal román ortodox kápolna
A községalapító román nemzetiségnem 1850 óta van temetője. A gyülekezet 1898 óta önálló, torony nélküli kápolnájuk 1900-ban épült, mellette harangláb áll.
Rudolf majori Wenckheim-kastély
Az 1940-es években még 4 Wenckheim kastély állt Csorvás külterületein (Károly majori Wenckheim-kastély, Rudolf majori Wenckheim-kastély, Kis majori Wenckheim-kastély, Nagy majori Wenckheim-kastély).
A Rudolf majori kastély 1925-28 között épült, vadászkastélynak. Ennek ellenére gróf Wenckheim Matild volt az állandó lakója, egészen 1945-ig. Azóta többféle funkciója volt. Jelenleg a helyi termelőszövetkezet termelési központja és irodaépülete található benne; nem látogatható.
Kis majori Wenckheim-kastély
Reck József földbirtokos építtette, Ybl Miklós tervei alapján, formailag teljesen megegyezett a csorvási Kis majori kastéllyal, amelyiket az 1950-es évek elején lebontottak. A kastély 1880 elején épült. A kastélynak nevezetes vendégei voltak, többek között Munkácsy Mihály festőművész, aki a Búsuló Betyár című munkájához a zenész alakokat a csorvási vendéglőben mintázta, és ebben az időszakban a kastély vendége volt. Járt a kastélyban gróf Apponyi Albert, József főherceg is, csorvási tartózkodásaik alkalmával. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.
Károly-majori magtárépületek
Érdekessége, hogy a tetőszerkezetét egyik legértékesebb fafajtából, vörös fenyőből készítették. A kisebb épületet 1920 környékén építették, tejháznak. Innen indult az egykori kisvasút, és szállította a terményt az uradalomból a községbe. A két épület között álló vadgesztenyefa az egykori kastélypark része. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Károly volt, akinek a sírja (fekete márvány) itt, az egykori kastély parkjában található, jelenleg egy kisebb akácerdő veszi körül.
Városháza
Az épület 1912-ben épült községházának. Romantikus stílusjegyekkel díszített homlokzata, 5 félköríves és 10 ovális végződésű ablaka, 3 méteres szárazkapu bejárata mind meghatározóak a település arculatában. Az itt is látható ovális tetejű ablakok a község épületeinek egyik jellegzetessége, mellyel az új épületeken is találkozhatunk. Ilyen például a Művelődési ház, a virágbolt és az átépített vendéglő.
Perneczki csárda
A település területén ez a nagyjából 270 éves épület volt a török kiűzetése után épült első. A betyárvilágból származó tárgyi emlékeket találtak itt és ez a híres betyár, Babály Gyurka lelövésének helyszíne is. Építésekor nádtetővel borították, majd az 1900-as évek elején cserépfedést kapott.
A volt csárda mellé 2008-ban emlékoszlopot állítottak, "Magyar marhahajtó út" felirattal.
Petőfi pusztai kiskastély
A csorvásiak közül ez az 1880-ban épült kastély a legrégebbi. A Nagy-majori Wenckheim kastély elkészüléséig itt lakott a gróf, később pedig intézőház lett belőle. A kiskastélyt 10 hektáros park veszi körül, amelyben több védett fafajta található.
Malomépület
1920 és 1922. között épült, gróf Wenckheim Matild tulajdona volt. Épületszerkezete hasonló a Rákóczi utcai malomhoz.
Malomépület
Elekes (Englender) József építette. A telket 1897-ben vásárolta meg, a tulajdonos, a telken lévő kismalmot építette át, és egy év után már üzemelt a gızmalom. Ez volt a település első komoly ipari üzeme.
Ger-Vik tanya (Szlovák tájjellegű tanya)
Az alföldre, illetve Békés megyébe látogatóknak mindenképpen érdemes megismerkedniük az évszázadok óta itt élő szlovákok hagyományaival, amire kitűnő lehetőségeket nyújt a csorvási tanyavilágban található Ger-Vik Tanya.
A több mint száz éves, felújított épület bemutatja a tótkomlósi szlovákok, más néven a tótok életformáját. De nem csak a ház az, amiért ellátogatni ebbe a szlovák tájjellegű tanyába, hanem azért is, mert megismerkedhetünk az itt folyt tevékenységekkel.
Tavasszal megtanulhatunk tarhonyát készíteni és szappant gyártani, nyáron bodzaszörpöt főzhetünk, míg ősszel a szilvalekvárt készíthetünk a tanyán. Emellett kézműves foglalkozások, sütés, főzés, mézeskalács-készítés, falusi vendéglátás teszi még hangulatosabbá az itt töltött órákat.
Aki pedig kalandokra áhítozik, az ellátogathat a legendás betyár, Rózsa Sándor egyik kedvelt alföldi búvóhelyére.
Stojanovits Szilárd szobra
A bronz szobor az 1848-as nemzetőrkapitányt ábrázolja, aki a település alapításában is jeleskedő földbirtokos volt. A szobrot Mihály Gábor készítette 1998-ban.
Bartók Béla emlékhely
Az emlékhely a zeneszerző Csorváson eltemetett családtagjainak állít emléket.
Egyéb látnivalók: Általános Művelődési Központ, Emlékpark és Helytörténeti Tanösvény, I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű, Trianoni emlékmű, Szent István Millenniumi Díszkút, Bartók Béla Emlékmű, Holokauszt emlékmű, régi előtornácos lakóházak, Csorvási Missziói egyházközség temploma, Csorvási Evangélikus Társegyházközség temploma, Csorvási Baptista gyülekezet imaháza.
Szálláshelyek
Eszter Tanya Cím: 5920 Csorvás, tanya 182. Tel.: +36 20 824 8254 E-mail: esztertanya@mail.globonet.hu Web: www.esztertanya.huwww.esztertanya.hu/
Hérics Szálló és Konferencia Központ Cím: 5920 Csorvás, Batthyány utca 2/b Tel.: +36 20 534 0614, +36 66 778 045 E-mail: hericsszallo@gmail.com Web: www.hericsszallo.csorvas.hu
Története
A város területén az újkőkorszaktól kezdve települések voltak. 1997-ben régészeti ásatások során tárták fel azt az Árpád-kori, és az erre épült középkori templomot, mely bizonyítja, hogy a település már az 1150-es években templomos falu volt.
Első írásos említése 1456-ból származik, amikor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta a falut. 1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált.
A török kiűzése után a területet báró Harruckern János kapta meg, aki bérbe adta azt. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.
1857. végén lett önálló, adózó település, és ekkoriban alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román).
A XX. század elejétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség, 2005. július 1-én városi rangot kapott.
