Árpádhalom
A hagyomány szerint a település földhalmán egy-két évig táborozott Árpád fejedelem, mielőtt Pusztaszerre vonultak volna tovább, így kapta mai nevét is. Noha mára a település perifériára került a térségben, mégis érdemes meglátogatni gazdag történelmi öröksége és különleges épületei miatt.
Látnivalók
Kunhalom és Makovecz Életfája
A község meghatározó látnivalója a keleti részén található kunhalom. Tovább fokozza érdekességét, hogy 1989-ben egy Makovecz Imre tervezte Életfát állítottak tetejére. Bár ez a 2000-es években leégett, 2011-ben újraállították.
Károlyi-Berchtold-kastély
A kastély 1897-1898-ban épült, amikor az árpádhalomi majorság Károlyi Ferdinanda és férje, Leopold von Berchtold tulajdona volt. Az épület középső része egyszintes, oldalszárnyai emeletesek, stílusát tekintve eklektikus (klasszicista és historizáló elemekkel). A kastélyt használták árvaházként, iskolaként, jelenleg a művelődési háznak, egy könyvtárnak és az iskolának ad helyet.
E falak között dolgozott a magyar növénynemesítés egyik úttörője, Székács Elemér is, itt kísérletezte ki a róla elnevezett búzafajtát.
Jézus Szíve templom (favázas templom)
A község temploma a térségben ritkán használt favázas technikával, népi szecessziós stílusban készült 1920-1921-ben. Megépíttetése Károlyi Ferdinandához fűződik, aki a világháborús csapatok kivonulása után vetette fel, hogy legyen saját templom a birtokán.
Magtár
Az épületet Ybl Miklós tervezte, ez a legteljesebb a major és magtár épületei közül.
Egyéb látnivalók: Gőzmalom, Árpád-szobor.
Túraajánlatok
Története
Az 1956. nyarán alakult önálló községgé, addig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. A község három másik település – Nagymágocs, Eperjes és Székkutas – határából kihasított területen jött létre.
Elnevezésének első fele a honfoglaló magyarok fejedelmére, Árpádra utal, a halom utótag pedig arra utal, hogy a hagyomány szerint a község határában lévő dombokból a legnagyobb Árpádé volt, aki a vezérekkel együtt itt ütött tábort, amikor Pusztaszer felé mentek.
A település lakói az alapításkor még több mint 1600-an voltak, ez a szám azonban mostanra 600 fő körülire esett. A lakosság majdnem 60%-a mezőgazdaságból él, a többiek pedig átjárnak a környező nagyobb településekre dolgozni.
1977. április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal; 1990. október 10-től lett ismét önálló község.