Gerendás
Munkácsy Mihály sok időt töltött fiatalkorában nagybátyja, Reök István gerendási birtokán; sokat rajzolt és festett itt, ezek közül a Búsuló betyár című képe a leghíresebb. Az 1865-ben festett kép a debreceni Déry Múzeum tulajdona.
Lázár Béla művészettörténész egyik írása szerint Munkácsyt nagyon érdekelték a betyárok, ezért kérte a gerendási csárda bérlőjét, értesítse, ha betyárok érkeznek oda. Egyik este megérkezett egy csapat a vendéglőbe, amiről a művész is tudomást szerzett. Munkácsy leült egy sarokba titokban rajzolni, amíg a betyárvezér észre nem vette, aki annyira zokon vette ezt, hogy a festőt kidobták a csárdából, és még a rajzát is összetépték. Ez az élmény sokáig megmaradt Munkácsy emlékezetében; a Búsuló betyáron kívül több alkotást is ihletett.
Munkácsy Mihály életrajzát Dallos Sándor két kötetes regényben írta meg, A nap szerelmese és Aranyecset címmel, amivel halhatatlanná tette Gerendást.
A Békés megyei község hagyományos résztvevője a Virágos Magyarországért mozgalomnak, és évente megrendezik a gerendási Hársfafesztivált, amely különböző programokkal és főzőversennyel színesíti a falu lakosainak mindennapjait.
Látnivalók
Szent István király templom
Az ezüstfenyők gyűrűjében álló katolikus templomot 1862-ben gróf Apponyi György építtette. 1912-ben a zsindelyes tetőzetét felújították, illetve ebben az évben vált önálló lelkészséggé is. 1927-ben plébánia rangot kapott, majd 1962-ben a templom külső és belső felújítását végezték.
Evangélikus templom
Az 1930-as években épült a Gerendás-Csorvási Evangélikus Társegyházközség gyülekezetének temploma, amelyet dr. Raffay Sándor püspök avatott fel 1937-ben. A hozzá tartozó lelkészlak még az 1920-as években épült meg.
I. és II. világháborús emlékmű
1929-ben építették az I. világháborús emlékművet, amelynek tetején egy bronz turulmadár áll. Később az emlékművet két oldalról egy-egy sírkővel egészítették ki, rávésve a II. világháború helyi áldozatainak neveit.
Magyarország első betonútja emlékmű
Az 1931-ben elkészült Gerendás és Csorvás közötti bekötőútnak állít emléket a gúla alakú emlékmű, amelyet a millennium évében avattak fel.
Apponyi-Gerendás hársfasor
A gyönyörű hársfasor, ami az első betonutat tavasztól egészen őszig zöld alagúttá változtatja, kellemes hársfavirág illattal köszönti az ide látogatókat.
Csicsely-tó
A tó és a körülötte levő parkosított táj a séta kedvelői számára tökéletes hely. A tavat egy legenda övezi, miszerint egy lovas embert az örvény a tóba sodort, majd a tó elnyelte a lovast örökre. Egyes régi írásokban a tavat tengerszemnek is nevezik.
Malomkert strandfürdő
Gerendáson évtizedekkel ezelőtt építették ezt a strandfürdőt, amely nevét onnan kapta, hogy itt üzemelt az ország második földgáz meghajtású malma, amelynek emlékét a megmaradt épületek őrzik. A fürdő egész nyáron várja a kikapcsolódni vágyó vendégeket.
Egyéb látnivalók: 1848-49-es emlékmű, község legöregebb hársfája, Művelődési ház, Bronz leány szobor, Topoly-fa.
Túraajánlatok
Gerendás környéki kerékpártúrák:
Története
1418-ban említik először a települést „Gerendaseghaz” néven, amely a gerendákból épített templomra utal. A török uralom és a tatárjárás következtében a falu elnéptelenedett, majd az 1700-as évektől telepítették újra szlovák jobbágyokkal. Később főleg az Apponyi család birtokolta a települést.
Apponyi György meghívására látogatott el Korossy Camillo Gerendásra, aki az Apponyi-birtok jószágigazgatójaként felvirágoztatta a község gazdaságát, majd a vezetésével épült a katolikus templom és a község iskolája is. Az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel is rendelkezett gerendási telekkel, itt gazdálkodott és kísérletezett az 1800-as évek második felében.
A község sokáig Békéscsabához tartozott Nagygerendás-puszta néven, majd 1924-ben önálló településsé vált.
