A 4000 négyzetkilométer körüli karsztos röghegység a Dunántúli-középhegységben található. Szépségének köszönhetően a térség Magyarország egyik legkedveltebb része.

A Bakony főként tengeri üledékekből épül fel (mészkő, márga, dolomit), de egyes részein vulkáni eredetű bazaltot is találunk. 

A Dunántúli-középhegység legnagyobb tagjaként a Bakony két részre osztható (északi és déli), de tágabb értelemben hozzá tartozik a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.  

Az Északi-Bakonyt további három részre oszthatjuk: Magas-Bakony, Keleti-Bakony, Bakonyalja (vagy a Kisalföld kapuja).

A Magas-Bakony területe 8753 hektár, ebből 478 hektár pedig fokozottan védett. Ezen az óvott területen a következő értékeket becsülik nagyra: a szentgáli Tiszavíz-forrást, Iharkútat, a Kopaszhegyet és az Öreg Szarvadárokat, a Séd-völgyét, a Bakonybél Szociális Otthon parkját, a Somogyhegyet, a Szömörkevölgyet és a Tisztavízvölgyet. A terület klímája az ország legcsapadékosabb és leghidegebb része, de ugyanakkor a napos órák száma is nagyon magas.  A Dunántúli-középhegység egy jellegzetes, bükkös erdőkkel borított tájegysége 1991-ben került védelem alá.

A térség legkiemelkedőbb kulturális öröksége a bakonybéli Bencés Apátság, amelyet 1018-ban alapítottak. 

Ugyanakkor bár kívül esik a tájvédelmi körzet határán, érdemes megnézni a Cseszneki várat, amely az 1241-42 es tatárjárás után épült. További kulturális látnivalók a környéken: ősi földvárak, halomsírok, Szentkút vagy Borostyánkút.

Továbbá fontos megemlíteni, hogy a Bakony-Balaton térsége sokszínű, kulturálisan vonzó értékeket rejt magában, így az idelátogatók garantált élményekben vehetnek részt.

Az egész Tájvédelmi körzet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.