funiQ logo

Szár

Az ősi, Árpád-kori település Tatabánya és Bicske között, a Vértes lábánál terül el. Szent István király Szár László unokaöccsének adományozta a vidéket, innen eredeztethető a település neve.

Dr. Romhányi György emléktábla

Túraajánlatok

Látnivalók

Keresztelő Szent János templom

A Fellner Jakab tervezte római katolikus templom 1759-1760 között épült, barokk stílusban. 

Keresztelő Szent János templom
Keresztelő Szent János templom Fotó: funiQ

Római katolikus plébániaház

1760 körül épült, barokk plébániaház, mely műemléki védelem alatt áll. Mellette találjuk a Kitelepítési emlékművet.

kitelepítési emlékmű a római katolikus plébániaház előtt
Kitelepítési emlékmű a római katolikus plébániaház előtt Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: Kálvária, Romhányi György emléktábla, Millennium emlékpark, 1956-os emlékmű, I. és II. világháborús emléktáblák.

Millenniumi emlékpark
Millenniumi emlékpark Fotó: funiQ
a kálvária egyik stációja
A kálvária egyik stációja Fotó: funiQ

Természeti értékek: Sósi-ér, Tamás-hegy.

Szolgáltatások

Szálláshely

Élni Jó Vendégház

Cím: 2066 Szár, Rákóczi u.10
Tel.: +36 30 399 2137
E-mail: konkolyedit66@gmail.com
Web: www.elnijohaz.hu

Története

Az előkerült leletek szerint már az ősidőkben is lakott volt. Először 1337-ben említik, ekkor Savol néven. 1365-ben már a pontos elhelyezkedését is rögzítik a dokumentumok.

A török időkben a települést felégették, amelynek következtében teljesen elpusztult.

1727-ben Gróf Galanthai Esterházy József katolikus németeket és szlovákokat költöztetett be. Az 1729-ben elkezdtek betelepedni a svábok. 1750-re egyre több család él Száron, ezen családok nagy része német ajkú volt.

Az 1751-ben megépült az iskola, a paplak és a templom, melyet 1757-ben szenteltek fel.

Az első és a második világháborúban a település több lakosa hősi halált halt.

1945-ben megkezdődött a németek kitelepítése, 1946-ban 170 családdal indult el a szerelvény Németország irányába. A kitelepítettek csak egy 20 kg-os csomagot vihettek magukkal. Helyükre az ország többi részéről hoztak betelepülőket.

A maradék német ajkú lakosokat 1948-ban már csak Vérteskozmára küldték, ők később visszavásárolhatták házaikat, vagy újra építkezhettek Száron.

1956-os emlékmű
1956-os emlékmű Fotó: funiQ

A rendszerváltás után a település fejlődésnek indult, ekkor épült az új iskolai szárny, elkészült a gázvezeték, a csatornahálózat, illetve az utakat leaszfaltozták. Száron kultúrház és könyvtár is működik.