Mány
Fehér megye legészakibb pontján, a Zsámbéki-medencében fekszik, Vértes és Gerecse között.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Szent Kereszt felmagasztalása templom
A római katolikus templomot 1787-ben építtette Batthyány Fülöp, copf stílusban. Ugyanebben az évben szentelték fel. 1824-től lelkészséggel rendelkezik, 1841-től plébánia.
Református templom
1816-ban, klasszicizáló késő barokk stílusban épült.
I. és II. világháborús emlékmű
Az emlékmű csúcsán lévő bronz turulmadarat Melocco Miklós szobrászművész készítette. Az emlékműre a II. világháborúban hősi halált halt orosz, német és magyar katonák nevei is felkerültek. Az NSZK nagykövetség minden évben megkoszorúzta ezt az emléktáblát, mert ez volt az egyetlen hely keleten, ahol megemlékeztek az elesett német katonákról.
Leimen Ház
A Leimen Házat a helyi német kisebbség működteti. A bajor stílusban kialakított ház egy olyan rendezvényteremmel rendelkezik, amely családi rendezvények, állófogadások, lakodalmak megrendezésére is alkalmas. Mai formáját 1998-ban kapta, a háború előtt üzlet volt, az ötvenes években pedig pártház.
A mányi svábok betelepülésének emlékkeresztje
2013-ban, a svábok betelepülésének 300. évfordulója alkalmából készült el.
Antall József-szobor
A hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnökét ábrázoló szobrot Domonkos Béla szobrászművész készítette. 1996-ban avatták fel.
Kálváriadomb
A geológiai bemutatóhelynek is alkalmas dombon valamikor kőbánya működött. A domb lovas, kerékpáros és gyalogos túra pihenőhelyének is ajánlott, szép kilátással rendelkezik. A Kálváriadombon kelta illír-kelta (eraviszkusz) temetőt tártak fel.
Nándorpusztai Fuchs kúria
Valószínűleg a Bolgár Követség tulajdona volt, akik birtokigazgatási központ céljából emeltethették a XX. században. Az 1930-as és az 1940-es években két család tulajdonlásáról tudni: az egyik a Fuchs család, a másik a Ziegler család. 1945 után a Nándorpusztai Állami Állattenyésztési Kísérleti Gazdaság kapta meg. 1947-ben itt gyűjtötték össze a háborús lovakat. Jelenleg a kúria üresen áll, állapota romlott, és magántulajdonban van.
Hilbert-Mehlschmidt kastély
A vadászkastély a XVIII. században épült, a Mányhoz tartozó Alsóörsön. Homlokzata neobarokk stílusú.
Kulák kopjafák
A település önkormányzata és Bokodi Sándor állíttatta 2012-ben. Az emlékmű a kommunista diktatúra által meghurcolt gazdáknak állít emléket.
Pro Vobis Műhely
2002 óta működik. A létesítményben asztalos-, cserepes- és szitanyomó műhely üzemel, amelyben megváltozott munkaképességűek dolgoznak.
Egyéb látnivalók: Nepomuki Szent János-szobor, Ruttkai-féle kert és Felsőörsi kastély, Cigányzenészek emlékoszlopa, kitelepítés emlékköve, kitörés emlékkő, székelykapu, Ady Endre Művelődési Ház.
Szolgáltatások
Szállás- és vendéglátóhelyek
Leimen Ház Panzió
- Cím: 2065 Mány, Szent István u. 1.
- Tel.: +36 20 227 2006
- Web: www.hausleimen.uw.hu
Története
Területén már az ókorban is laktak; a múlt században végzett ásatások során illír-kelta temető maradványokra leltek.
Az oklevelek 1082-ben említik először, ekkor Mán alakban, ám az első hiteles okleveles adat csupán 1321-ből való. Ekkor a Mány család tagjai voltak a birtokosok. 1338-1339-ben Mányt elhatárolják a szomszédos Őrstől. 1339-ben a falu a Básztély család birtokában van, majd 1341-ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.
Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, a szomszédos Őrs faluval együtt.
1590-ben a Budai szandzsákban találunk információt a faluról, miszerint Mán, Őrs pusztával képezett egy birtokot. 1591-ben az uradalom birtokosa Poppel Lászlóné Salm Margit. 1611-ben a Poppel család átadja a birtoklási jogot Batthyány Ferencnek.
1703-tól Fejér vármegyéhez csatolták. Az 1700-as évek közepétől pedig német telepesek érkeztek Mányra. Az első világháborúba - 1918-ban - bevonult 630 mányi fiatal közül 120-an nem tértek vissza.
1922-ben Mányon (és Csabdin) népdalgyűjtő munkát végzett híres zeneszerzőnk, Kodály Zoltán, aki összesen 11 népdalt jegyzett fel itt.
1944-ben az akkori összeírás szerint Mányhoz tartozott: Alsóörspuszta, Esztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A települést főként németek és magyarok lakták.
A háborúkban megrongálódott, szinte teljesen elpusztult faluba 1945 első negyedében kezdett visszatérni a lakosság. Ezután fokozatosan kezdett újjáéledni a falu. 1948 áprilisában 26 felvidéki család települt be a faluba.