funiQ logo

Kéleshalom

A futóhomokra épült település egyedi turisztikai értéke a külterületén található, fokozottan védett Kéleshalmi homokbuckák, az ún. ősborókás. Korábban a vidék vadban gazdag erdői elsősorban a vadászokat csábította a térségbe, ma már azonban az ősborokás természetvédelmi területe és a közeli mocsárvilág nyugodt, békés, háborítatlan környezete lett kedvelt kirándulóhelye a természetjárást, a lovaglást, a kerékpározást kedvelőknek.

A településen több család is rendelkezik hintóval, így a környék lovaskocsival is bejárható. 

Felső-Bácska Kupa néven minden évben megrendezik a kettes fogathajtó versenyt, amelyen mintegy 30-40 kettes fogat vesz részt.

Kéleshalom az Alföldi Kéktúra egyik érintőpontja, az igazoló bélyegző a Mini ABC-ben található (Fő u. 14.)

Látnivalók

Szent István király templom

A templom 1938-ban épült, különlegessége, hogy a felújítása után már csak egy tornya maradt.

Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Terület

Az Országos Tájvédelmi Hivatal a 167,7 hektáros ősborókást 1975-ben nyilvánította tájvédelmi területté. A Duna-Tisza közének felszíne a földtörténeti jelenkorban nyerte el mai formáját. A Duna medre, amely eredetileg északnyugat-délkeleti irányban átlósan szelte át az Alföldet, fokozatosan nyugatra helyeződött át, és észak-déli irányt vett fel. Hordalékából építették fel a döntően észak-nyugati irányú szelek a Duna-Tisza közi homokhátságot, amelynek legmagasabb vonulata Illancs, Bács-Kiskun megye déli részén húzódik.

Ezt a változatos felszínű területet tarka vegetáció borította: a buckaközi mélyedésekben tavak, mocsarak, égerlápok, a magasabb területeken gyöngyvirágos tölgyesek, a buckaoldalakon és buckatetőkön kiritkuló, gyepfoltokkal váltakozó pusztai tölgyesek és fehérnyárasok váltották egymást. A pásztorkodás és az erdőirtások hatására a homokpuszták területe megnövekedett az erdőfoltok rovására. A túllegeltetett gyepfoltok fellazulása következtében pedig elterjedt a futóhomok. A homokkötés évszázados erőfeszítéseket követelő munkája a múlt század második felében kezdte meghozni gyümölcsét, majd a második világháborút követő nagy erdősítésekkel be is fejeződött. A telepített erdők, elsősorban az akácosok, az erdei- és feketefenyvesek csak keveset őriztek meg az eredeti növényvilágból. Annak maradványait már csak kicsiny, szétszórt természetvédelmi területeken találjuk meg.

Ezek egyike a Kéleshalom község határában fekvő homokbuckás terület. A legjellemzőbb növénytársulások a másodlagosan kialakult pusztai cserjések. Jellemző még itt az egybibés galagonya, de kökény, boróka, vadrózsa, a védettebb mélyedésekben pedig varjútövis és fagyal csatlakozik hozzájuk. A buckaközi mélyedések alján, már a talajvíz közelében, a serevényfűz törpecserjése nő, melynek védelmében több különleges gombafaj és néhány orchideaféle – vörösbarna nőszőfű, piros madársisak – él.

A homokpuszta-gyepek csakúgy, mint a Duna-Tisza köze más vidékein, számos bennszülött és pontusi-pannon növényfajnak nyújtanak otthont. Ilyen például a homoki bakszakáll, a kék szamárkenyér, a pusztai kutyatej, a homoki vértő, a tarka- és a zászlós csüdfű, valamint az ősszel virágzó homoki kikerics, a kései szegfű és a homoki keserűfű.

II. világháborús emlékmű

A második világháborúban elesett magyar katonák emlékére 1991-ben hősi emlékművet emelt az önkormányzat, részben a hozzátartozók adományából.

Egyéb látnivalók: Temető harangláb.

Szálláshelyek

Pici-Paci Porta A Kunfehértói Ősborókás szomszédságában

Cím: 6400 Bogárzó 0241/3. (Kiskunhalas és Kéleshalom között)
Tel.: +36 20 321 2880
E-mail: pusztazauber@freemail.hu, aputica@freemail.hu
Web: www.picipaci.hupont.hu

Lila Vendégház és Kávézó

Cím: 6413 Kunfehértó, Tábor u. 22.

Vendéglátóhelyek:

Tyutyu söröző

Cím: 6444 Kéleshalom, Petőfi S. u. 5.

Története

Valahol Magyarországon, nagyjából a Baja-Kiskunhalas-Kecel háromszögben van egy futóhomokos, akácerdős, hullámzó tájegység, melynek elnevezéséről gyakran még az ott élők sem tudnak; a neve Illancs.

A szájhagyomány szerint az ide érkező telepesek a jobb megélhetés reményében vándoroltak erre a vidékre, de hamarosan rájöttek, hogy ezen a sivár futóhomokon nehéz megélni. Ezért sokan visszaszöktek származási helyükre az éjszaka leple alatt, észrevétlenül elillantak. Ezért hívják ma is e tájat Illancsnak.Az Illancs szívében fekvő aprócska település, Kéleshalom megközelíthető az 54-es számú út felől.  A község Bács-Kiskun megye déli részén, Jánoshalma és Hajós között 10-10 km távolságra helyezkedik el. Kitartó lakói állattartásból, a futóhomokon szőlő és gyümölcs termesztésből igyekeztek megélni.

A község 1952-ig közigazgatásilag Jánoshalmához tartozott, 1990-ben vált ismét önállóvá.