Érsekcsanád
A községbe látogatók izgalmas kirándulást tehetnek az időben, ha betérnek a Tumbarikum parasztházba, amelynek külső és belső kialakítása, illetve teljes berendezése a múltat idézi.
A szabadtéri programok kedvelői strandolási és különféle sportolási lehetőségek közül választhatnak a Szabadidő parkban, ahová minden év augusztus első hétvégéjére 5-8 ezer turista érkezik a Csanádi Nyár rendezvényeire. Ezen a két napon több száz bográcsban főzik a halászlevet, a résztvevők pedig megkóstolhatják az érsekcsanádi rétest, valamint a helyi borokat.
A gyalogos- illetve kerékpártúrák szerelmeseinek mindenképpen érdemes a környező területekre kirándulnia. Az érsekcsanádi tölgyes legalább száz éves kocsányos tölgyei közt, vagy a Veránka-sziget erdeiben pihentető sétákat tehetünk. Hajó- és csónakkirándulásra is van lehetőségünk, az érsekcsanádi reptérről pedig sétarepülővel is megcsodálhatjuk a környéket.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkban több veszélyeztetett állatfajjal is találkozhatunk. A legjelentősebbnek mondható az a 40-50 pár fekete gólya, mely ezen a területen fészkel, de rétisas és barna kánya is nagy számban él itt.
Érsekcsanád egyik híres szülötte Grätzer József rejtvényszerző, akit ma leginkább a Sicc - Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv szerzőjeként ismerünk.
Látnivalók
Református templom
Az 1812-ben épült, késő barokk stílusú templom sisakkal koronázott tornya a falukép legjelentősebb eleme. A templom melletti református parókia 1863-ban készült el.
Keresztelő Szent János római katolikus templom
Ebben az 1836-ban épült templomban érdemes megcsodálni az ólomüveg ablakokat, a fából készült csillárt és a 150 éves orgonát.
Szabadidő park
A park négyhektáros területén lehetőségünk van többek között strandolni, röplabdázni, futballozni, piknikezni. Itt kerülnek megrendezésre az éves rendezvények is, úgy mint a Csanádi Nyár Napja, de a lovas-ügyességi verseny, a motoros találkozó és az íjászverseny is itt zajlik.
Gemenci Tájvédelmi Körzet
Érsekcsanád területéből 1345 hektár a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, és ebből 612 hektár fokozottan védett. A Gemenci Tájvédelme Körzetet 1977-ben azért hozták létre, hogy Európa legnagyobb egybefüggő ártéri erdejét, illetve annak páratlan állat- és növényvilágát megőrizze.
Egyéb látnivalók: Tájház, Tumbarikum parasztház, Védőangyal szobor, I. és II. világháborús emlékművek, lovaglópálya, Csanád szobor.
Rendezvények: Csanádi Nyár Napja, Halsütő Fesztivál, Szüreti bál.
Szálláshelyek:
Vadász "Motel"
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Meggyfa u. 30.
- Tel.: +36 30 828 2844, +36 30 358 4847
Sziget Hotel Veránka
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Dunapart 1. (Érsekcsanád külterületén, a Veránka-szigeten)
- Tel.: +36 30 520 8657
Vendéglátóhelyek:
Rév Csárda
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Dunapart üdülő-part 0151/2.HRSZ
- Tel.: +36 30/ 9851-420
- Web: revcsarda.hu
Rétesbolt
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Deák Ferenc utca 3.
Sárköz Étterem
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 74.
Csanád Csárda
- Cím: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 158.
- Tel.: +36 79 566 556
Története
Hivatalos iratban először 1391-ben találkozhatunk a község nevével, amikor még a kalocsai érsekség birtoka volt. A középkortól a 18. század végéig úgynevezett ártéri gazdálkodást folytatott az itt élő nép. Az ártérnél magasabban fekvő pontokon gyümölcsfákat nevelgettek, a vizesebb területeken lovakat és szarvasmarhákat tenyésztettek, míg a településhez közeli tölgyerdőkben a sertéseket hízlalták a lehullott makkokkal. Az adózási lapokból megtudjuk, hogy még a török időkben sem néptelenedett el teljesen a falu, habár a lakosság száma csökkent. Az 1700-as évek elején még csak 23 adózó családfőt írtak össze, az 1784-es népszámlálás viszont már 1222 lakost említ.
A település földrajzi helye több alkalommal változott a történelem során. A más népekkel való atrocitások miatt a lakosság a mocsarakba menekült, majd az árvízi elöntések miatt egyre messzebb költöztek a Dunától. Végül 1806-ban Pest vármegye és a kalocsai érsek rendeletére elkezdték áttelepíteni a lakosságot a falu jelenlegi helyére. Mivel a község lakói nehéz szívvel váltak meg a korábbi településtől, az Óvárostól, az átköltözést csak 1815-ben sikerült befejezni. Az új területen előre megtervezett, sakktábla alaprajzú falu jött létre, mely széles utcákkal és nagy telkekkel rendelkezett. 1819-ben 260 ház állt Új Csanádon.
Az 1800-as évek közepén történt lecsapolások következtében a falu több szántófölddel gazdagodott, aminek következtében betelepülések történtek. 1900-ban a község nevét, a két évvel korábban kiadott helységnév-törvény alapján Érsekcsanádra változtatták.
A néprajzi kutatások szerint az itt élők a XX. század elejéig a fehér gyász szokása szerint búcsúztak halottaiktól, ami azt jelentette, hogy sáfrányos ravatalra, sárfánnyal színezett ruhában helyezték el a testet.
