Kisszállás
A település címerében egy griffet látunk, mely három nyílvesszőt fog össze. Ezek a nyilak azt szimbolizálják, hogy a község három településből (Ivánkából, Madából és Kis-szállásból) alakult. A griff egyrészt jelzi, hogy a terület az avarkor óta lakott, másrészt azt, hogy az Orczy-család egyesítette az egykori három település helyén álló pusztákat egy birtokká. Az Orczy-címerben is szerepel a griff.
A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül készült el a Kiskunhalasi járás kulturális út elnevezésű fejlesztés, melynek Kisszállás is a tagja. A 2012-2013-ban megvalósult összefogás 9 település legjelentősebb építészeti és szobrászati látnivalóit, illetve az évenként megrendezett programokat mutatja be.
Látnivalók
Boncompagni-kastély (ma Sallai István Általános Iskola)
A kastély 1855-1856-ban épült, neoklasszicista stílusban. A kastélyt hatalmas angolparkok vették körül. Tulajdonosai a Boncompagni-Ludovisi családból Arduina és a San Martinod-i Valperga Hernik gróf, Mayer János unokái voltak. 1909-ben felújították és modernizálták az épületet. 1948-ban a kastély egyik részét iskolává alakították, a másik részében pedig tanítók laktak. Ma a kastély műemlék jellegű épület és iskolaként üzemel.
A főbejárat ajtaja, a fa-borítású lépcsőháza, a bejárati ajtó melletti öntöttvas kandeláberek és a megmaradt két öntöttvas csillárja még az eredeti.
Kis kastély
1913-ban épült, a Boncompagni-kastélytól északra ez az egyemeletes téglaépület. Korábban a földszinten voltak elszállásolva a személyzet tagjai, a felső szinten pedig a vadászvendégek laktak. Ma alsó szintje az idősek szociális otthona, az emelet a gyermekek diákotthoni része.
Szentlélek templom
A kastély építése idejében épült egy kis kápolna is, amelyet az 1970-es években kibővítettek, és megépült a félkör formájú római katolikus templom. Ez formájában eltérő volt a hagyományos katolikus templomoktól. Érdekessége, hogy nincs tornya. 1910-ben megépült a parókia, amelynek kertjében egy normandiai jegenyefenyő található.
I. és II. világháborús emlékmű
Az első és második világháborúban elesett katonák emlékére állított emlékmű az iskola (Kastély) előterében található.
Rohodai temető és Vitéztelepi temető
Mindkét temetőt kegyeleti emlékhellyé nyilvánította a helyi önkormányzat. A Vitéztelepibe 1930-1965 között temetkeztek, a Rohodai-temetőbe pedig 1912-1960 között.
Gőzmalom
A településen működött az 1850-es évek közepétől a környék egyetlen gőzmalma. Bács-Bodrog megyében akkoriban csak három gőzmalom üzemelt. A molnárok munkáját dicsérte, hogy még Szeged környékéről is odavitték őröltetni a gabonát. A malom 1946-ig működött.
Egyéb látnivalók: a magyar forradalmak emlékszobra, egykori csendőrlaktanya, kézművesség szobor.
Szolgáltatások
Szálláshelyek
Napsugár Vendégház
- Cím: Kisszállás, Ady Endre utca 4.
- Tel.: +36 30 535 3512, +36 30 454 9540
- Web: www.kisszallas.hu
Vendéglátóhelyek
Piros Hetes vendéglő
- Cím: 6421 Kisszállás, Felszabadulás utca 45.
- Tel.: +36 70 941 1306
Története
A községben talált ásatási leletek arra engednek következtetni, hogy a terület az őskorban is emberi élőhely volt. A két avar-kori sír, - melyet 1960-ban tártak fel - bizonyítja, hogy az avarok által is lakott területről van szó. De az ásatások során sokkal több leletre is bukkantak, mint pl. III. Béla király idejéből való vert bronzpénzre, vagy a Törökdombon talált kun temetőre, ahonnan 52 sírt ástak ki.
Nevét 1561-ben említik először az írásos oklevelek. A XVIII. század végén még pusztaként említik. A község 3 település egyesüléséből (Máda, Ivánka, Kis-szállás) jött létre 1871-ben.
A mai falu 1945-ben alakult. A történelem folyamán több földesura volt: Corvin János, majd a Czobor család tulajdonában volt. A török hódoltságok idején Orczy Lőrincz nemesi költő birtokolta. 1846-ban Stametz Mayer János bécsi bankár vásárolta meg a területet, ekkor hatalmas építkezések kezdődtek; akkoriban nagyon fejlett nagybirtoknak számított. 1856-ban gyermekeire hagyta a birtokot. Végül az utolsó tulajdonosok unokái lettek, San Martino gróf és testvére Boncompagni hercegné, akik 1890-ben örökölték meg a területet.
A kisszállási uradalom a legnagyobb magyarországi uradalmak egyike volt. Működött gőzmalom, amely a déli területek gabonáját őrölte, jéggyár, szeszgyár. Hatalmas kapacitású magtárban tárolták a gabonát. A Hajdú testvérek (Géza, Ernő) és Korondi Károly voltak az uradalom bérlői, gazdasági fejlesztői és vezetői.
Az uradalom területén kiemelkedő minőségű tenyészállomány élt. Híres volt a tüskösi ménes, vagy a birka és marhaállomány. Sajnos, a második világháború után az uradalom elvesztette jelentőségét. A kastély berendezését széthordták, az állatállomány eltűnt. A rendszerváltás után az üzemek bezártak, a termelőszövetkezetek pedig átalakultak.
Az 1960-as évektől egyre csökken a lakosság száma, aminek az elvándorlás és az alacsony születésszám az oka.