Gara
Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16,5 km-re délkeletre fekszik, a szerb határ közelében. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják.
![utcakép](https://media.funiq.hu/images/e1/3c/3143_orig_art721.jpg)
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Szent László király templom A késő barokk stílusú római katolikus templom 1780-ban épült, 1877-ben kisebb átalakításokat végeztek rajta: a tornyot megerősítették, meghosszabbították a karzatot, új ablakot vágtak. 1909-ben ismét bővítették. Tornyán mind a négy irányban óra látható. A templomkertben látható: Szentháromság-szobor és világháborús emlékmű.
![Szent László király templom](https://media.funiq.hu/images/28/86/3095_orig_art721.jpg)
Székelykapu A templom előtt látható a kézzel faragott székelykapu.
![székelykapu a Szent László király templom előtt](https://media.funiq.hu/images/b0/62/3091_orig_art721.jpg)
Művelődési ház Helyi védelem alatt álló műemlék ház.
![művelődési ház és könyvtár](https://media.funiq.hu/images/72/1d/3103_orig_art721.jpg)
"Nemzetiségek együtt" című szoborkompozíció Az itt élő nemzetiségek összefogását szimbolizálja, a templomtól 100 m délre található.
![Nemzetiségek együtt című szoborkompozíció](https://media.funiq.hu/images/ee/94/3105_orig_art721.jpg)
Falumúzeum
A 2004-ben nyílt múzeumban régi falusi használati eszközöket és az itt élő nemzetiségek színes kultúráját ismerhetik meg a látogatók.
![Falumúzeum](https://media.funiq.hu/images/63/6d/3136_orig_art721.jpg)
![Falumúzeum táblája](https://media.funiq.hu/images/15/81/3135_orig_art721.jpg)
Egyéb látnivalók: Millenniumi Emlékmű, Kálvária, Horgásztó, Kápolna, Magyar őrtorony, Szerb őrtorony, Óvoda, Határőr hősök szobor, Német sírkert, Plébánia, Szociális otthon.
![Millenniumi emlékmű](https://media.funiq.hu/images/b0/2a/3097_orig_art721.jpg)
![kálvária](https://media.funiq.hu/images/3b/15/3139_orig_art721.jpg)
![temetőkápolna](https://media.funiq.hu/images/65/5c/3118_orig_art721.jpg)
![Határőr hősök emlékműve](https://media.funiq.hu/images/3f/a9/3132_orig_art721.jpg)
Gara híres szülöttei Páncsics Miklós és Dunai II. Antal, többszörös válogatott futballisták.
Története
Gara első írásos említése az Árpád-korból, 1290-ból való, ebből kiderül, hogy a település már akkor is lakott volt. Nevének keletkezését többféleképpen lehet visszavezetni. Az egyik szerint nevét onnan kapta, hogy a település egykor a Garai családhoz tartozott 1334-ig.
A másik felvetés szerint a szláv "Gora" (domb) szóból származhat a neve, mivel a település egy magaslaton helyezkedett el a jelenlegi falu helyétől 4 kilométerre délre. A mai napig azt a részt a környékbeliek "Gradina"-nak nevezik.
1526-ban érkeztek az első horvátok a településre. A török hódoltság idején, 1598-ban sok lakos a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. 1635-41 között Esterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozta. A Rákóczi-szabadságharc alatt teljesen lerombolják a falut. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. 1734-ben érkeznek az első németek a faluba.
![romos, régen díszes ház homlokzata](https://media.funiq.hu/images/99/5e/3129_orig_art721.jpg)
A lélekszám 1941-ben 3941 fő volt. A II. világháború után, 1945-46-ban a német nemzetiségűek 37 százalékát, 990 főt kitelepítették, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepített át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsről és Fogadjistenről érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 főre nőtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent.
A település mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipari üzem, létesítmény nincs.
![tájkép a falu szélén](https://media.funiq.hu/images/80/7d/3127_orig_art721.jpg)