funiQ logo

Bácsszőlős

Közvetlenül a szerb határ mellett fekvő, homokos talajú, szőlőművelésre alkalmas község. 1960-ig csak vasúttal lehetett megközelíteni. 

Népies díszítés a helyi könyvtár falán
Népies díszítés a helyi könyvtár falán Fotó: funiQ

Látnivalók

I. világháborús emlékmű és park

2010-ben alakították ki, a parkban emléktábla található, amely az első világháború áldozataira emlékezik.

I. világháborús emlékmű
I. világháborús emlékmű Fotó: funiQ

Szent Orbán templom

A templom 1936-ban épült és 1939-ben szentelték fel. A szentélyén egy 1955-ből való freskó látható, amelyet Prokop Péter készített. 1958-tól önálló plébánia lett.

Szent Orbán-templom
Szent Orbán-templom Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók:  Bácsszőlős Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, Kossuth-szobor, Nepomuki Szent János-szobor.

Nepomuki Szent János-szobor a Szent Orbán-templom mellett
Nepomuki Szent János-szobor a Szent Orbán-templom mellett Fotó: funiQ
kopjafa
Kopjafa Fotó: funiQ
Kossuth-szobor
Kossuth-szobor Fotó: funiQ

Szálláshelyek a közelben: Bácsalmás

Története

Dobokanagyjárás, Kunbajapuszta, Ószőlők és Teleki szőlők hátrészeiből alakult a község, 1952-ben. Ez a rész csupán a XIX. század végétől vált lakottá, ekkor telepítették be a szőlőket és építettek tanyákat. 

A térségben 1958-tól 1800 hektár területen szőlőt telepítettek, szőlőfeldolgozó és palackozó üzemet építettek. Az országos gyümölcstermelést hosszú távra tervezték. Az üzem a bortermelés fellegváraként volt számon tartva, a lakosság csaknem 60%-a a bortermelőüzemben dolgozott. Az 1991-es vagyonértékesítések után a dolgozók elvesztették állásaikat, a lakosságszám drasztikusan elkezdett csökkenni.

Ma a fő munkaadó az önkormányzat, ami közhasznú foglalkoztatással igyekszik enyhíteni a munkanélküliséget.

utcakép
Utcakép Fotó: funiQ

A településen 1980-ban épült meg a vízhálózat, 1991-ben telefonhálózat, 1993-ban gázellátó rendszer létesült. Lakosainak többsége magyar, csupán két fő vallotta magát németnek.