Bácsszentgyörgy
Magyarország egyik legnaposabb települése egy kevesebb, mint 200 fős falu. Ez a derült kis község nevét korábbi templomuk után kapta, ami Sárkányölő Szent György tiszteletére épült. Ő szerepel a címerükön is, amit 2005-ben avattak fel.
Hazánkban több mint ezer főre jut egy szelektív hulladékgyűjtő sziget, ezzel szemben ennek a falunak három újrahasznosításra váró szemétlerakó helye van, a háztartási hulladékot pedig az állatoknak való moslékba vagy a trágyába dobják, így elmondható, hogy nagyon tiszta a település.
A kis zsákfalunak három hídja is van a Kígyós-éren: a Kőhíd, a Fehér- és a Korsós-híd.
Az idelátogatóknak csendet, nyugalmat, a régi parasztudvarok tarka csodáját kínálják. Ha valaki aktívabban szeretné idejét tölteni Bácsszentgyörgyön, annak ajánlják a horgászati lehetőséget a Kígyósban, és a nagy sétákat az alföldi síkság löszdombokkal tarkított híresen jó földű bácskai részében.
A faluban sokan maguk termesztik, szárítják a kolbászba és paprikásba való pirospaprikát így -csakúgy mint Kalocsán és környékén -, itt is látni szép paprikafüzéreket száradni az őszi napsütésben.
A falu elrendezésére még ma is jellemző a porták közti nagy tér, a tanyasias jelleg. A traktorok mellett még használják a lovakat, és az emberek az utcán megállnak beszélgetni egymással.
A helyiek szerint itt, "az Isten háta mögött" az idő is lassabban telik.
Látnivalók
Rózsafüzér Királynője templom
A római katolikus templomot 1911-ben építették téglából, amit később több alkalommal felújítottak, a kezdeti pala tetőt pedig bádogra cserélték. 1948-ban egy nagyharangot, 1963-ban pedig egy kis lélekharangot is kapott a templom.
Emlékkereszt
1926-ban két részre tagolódó keresztet építettek a templom elé az I. világháború áldozatainak emlékére. A felső rész egy egyszerű kereszt, a megfeszített Krisztus szobrával, tetején az I.N.R.I. felirattal. A talapzaton gót betűkkel írt német nyelvű sorok az állíttatókról emlékeznek meg.
Millennium park
Itt látható az az emlékmű, melyet a helyi önkormányzat a millennium tiszteletére állíttatott 2001-ben. Nem messze tőle pedig Schmidt Antal bácsszentgyörgyi születésű szabadságharcos emlékműve kapott helyet.
Egyéb látnivalók: Falumúzeum, temetői nagykereszt, Három híd: Kőhíd, Fehér-, Korsós-híd, könyvtár, Népi Iskola és Játékgyár, temetőkápolna, horgásztavak.
Szolgáltatások
Szálláshelyek a közelben: Dávod, Nagybaracska
Története
Bácsszentgyörgy egy közel 600 éve létező apró község a Duna és a Kígyós árterének rejtekében.
A helységet Szent Györgynek szentelt korábbi katolikus templomáról nevezték el.
A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurity névre formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947-ben a középkori Szentgyörgy név elé tették a Bács megkülönböztető nevet. A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben. Fontosságát jelzi, hogy 1520-1522-ben Bodrog vármegyében a kalocsai érseknek járó dézsmát itt gyűjtötte össze Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános.
Ezt a tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává. Később, amikor Mária Terézia főtanácsosa végigjárta az elpusztított területet, felvették az újratelepítendő puszták jegyzékébe.
1885 után a baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, itt eladták birtokaikat és megkezdődött a visszavándorlás. A környező falvak lakói, németek, bunyevácok, magyarok ekkor vásároltak itt földeket. Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. 1944-1945-ben és az '50-es években több tucat helybelit hurcoltak kényszermunkatáborba.