Bácsborsód
Bácska északi részén, a Bokodi–Kígyós-csatorna jobb partján fekszik. Itt született 1895. július 20-án Moholy-Nagy László festő, grafikus, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Szülőháza magántulajdonban van, nem látogatható.
Látnivalók
Három Rákóczi-fa
A falu jellegzetessége a határában álló három hatalmas Rákóczi-fa. A község címerében is feltűnő, mintegy 350 éves tölgyek tövében a néphagyomány szerint egykoron a kuruc fejedelem is megpihent, más elbeszélés szerint IV. Béla király húzódott meg a lombok árnyékában.
Latinovits-Pucher-Schumacher-Sauerborn-kastély – Latinovits Frigyes kúriája
1767-ben épült, barokk stílusban. A XIX. század első felében átalakították.
Latinovits (Gedeon)-kúria
A kúriát borsódi Latinovits Gedeon 1830 körül emeltette klasszicista stílusban. Az épület mindvégig a család egyik ágának a tulajdonában volt, Latinovits Gedeontól Judith lánya és annak férje - a család borsódi és katymári ágából származó -, Latinovits Illés örökölte. A századfordulón pedig Latinovits Géza volt a kúria tulajdonosa.
Latinovits sírkápolna
A Latinovits-család sírkápolnájának építési ideje: 1880. augusztus 15. A falu középpontjában lévő, szép környezetben álló épület magántulajdonban van. A faluképet meghatározó látványosság igencsak romos állapotú, de az önkormányzat próbálja megmenteni a teljes pusztulástól.
Szent kereszt feltalálása templom
Latinovits György kérésére a kalocsai érsek engedélyezte Borsódnak különálló templom építését. 1781-re elkészült a 21 m hosszú, 8 m magas építmény, tornya fából volt. Megáldására 1784-ben került sor, a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére szentelték fel.
Az 1781-ben felépült templomon később több változtatás történt, eredetileg fából készült tornyát átépítették.
A templomnak 1896-ban négy harangja volt. A harangozási díj 40 koronától 1 forintig terjedt a harangok számától függően. A harangozó a díj egyharmadát kapta.
Kisebb átalakítás később is volt, ezt mutatja egy 1942. évi jegyzőkönyv.
Egyéb látnivalók: Moholy-Nagy szülőháza (nem látogatható), művelődési ház, Török emlékmű, Moholy térplasztika (Perczel Mór u.), Millenniumi emlékmű, I. világháborús emlékmű.
Túraajánlatok
Bácsborsód környéki kerékpártúrák
Szolgáltatások
Története
A település első írásos emléke 1333-ból való, akkor Bursous néven emlegették. Bácsborsód honfoglalás kori település, ekkor fontos egyházi illetve kereskedelmi helynek számított. Áthaladt rajta még a honfoglalás után is használt kereskedelmi út, amely komoly jelentőséget adott a településnek.
A faluban kelta és szarmata tárgyakra leltek, ez évezredes múltra utal. A török hódoltság alatt népes település lehetett, ezt bizonyítja a kalocsai érsekség 1543. évi dézsmajegyzéke, amikor négyszer annyit fizettek az itteniek, mint a kalocsaiak. A török kiűzése után a falu a határvidékhez tartozott. Tulajdonjoga 1725-ben került vásárlás révén a Latinovits családhoz. Buttler János várkapitány volt Borsód tulajdonosa 1697-tol, majd 1725-ben eladta Hammerschmidt Jánosnak, aki még ugyanazon esztendőben továbbadta Latinovits Dánielnek és Istvánnak.
A török idők és a Rákóczi-szabadságharc után nagyarányú telepítések kezdődtek az elnéptelenített vidéken. A Latinovits-család az 1848-49-es szabadságharc idején a magyar ügy oldalán állt, a világosi fegyverletétel után anyagi helyzete megrendült.
A jelenlegi község megőrizte hajdani településszerkezetét és utcahálózati rendszerét. A kerületi tanyákból, tanyacsoportokból a külterület 7.601 hektárt tesz ki - a gazdák az önkéntes vagy kényszerű tanyafelszámolás után a központi mag köré tömörültek. A 15 utca telepített, mindössze néhány foghíj található, valamennyi szilárd burkolatú.
