Mélykút
A település Bács-Kiskun megyében, a Jánoshalmai járásban fekszik. 2009 óta város.
A város eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó vizű kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el.
A mondának alapját igazolja, hogy a város központjában valóban található egy bővízű forrás, amelyre később fürdőt építettek.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Joachim templom
A templom alapját 1761-ben rakták le. 1768. július 30-ra lett egészen kész a templom, de a hívek már 1764-től kezdve használták. A régi templomból ma már csak a torony, a karzat meg a kőfal van meg. A régi oltárszobrok és az oltár egyéb részei a templom kriptájába kerültek.
Az idők folyamán lecserélt oltárkép Szent Joachimot ábrázolja, térdén a kis Szűz Máriával. Mária a kezében almát tart, s a kép felett a következő felirat olvasható: „Potens in terra erit semen eius.” (’Hatalmas lesz a Földön az ő utóda.’)
A továbbiakban a község arculatát a templom formálja. Kiemelkedő dombra építették, így alkalmas központ lett. Azzal pedig, hogy északi sarkába a plébánia lakot építették, a déli sarkon pedig a községházát, két pólus keletkezett, melyek a további települőket magukhoz vonzották.
Carl Sagan Amatőr Magán Csillagvizsgáló
A Csillagvizsgálót Carl Sagan amerikai csillagászról, paleontológusról nevezte el Malustyik János, az MCSE tagja. A megnyitó 1999. július 21-én volt. A Csillagvizsgáló társadalmi összefogással épült.
Először a padlástérben alakítottak ki egy helységet, de később kibővítették, és egy különálló helységet és bemutatótermet alakítottak ki (az udvar egy részében). Így tehát két helység áll a csillagászat iránt érdeklődők rendelkezésére. Az úgynevezett „kis csillagvizsgáló" naponta látogatható.
A Kupolás csillagvizsgáló évente csupán két-három alkalommal áll nyitva a nagyközönség részére.
A csillagászati esemény hirdetve van a havonta megjelenő sajtóban. A csillagvizsgálóban a Hold látványa idején bemutatót tartanak. Felhős estéken vagy éjszakákon videóról, vagy digitális képekről mutatják be a napfogyatkozásról, holdfogyatkozásról, a Hold krátereiről és naprendszerünk bolygóiról készült felvételeket. A Mélykúti Amatőr Csillagászok Baráti körének 7 felnőtt és 4 iskoláskorú állandó tagja van. Telefonos bejelentkezés útján a csillagvizsgáló és bemutató terme bármikor látogatható.
Szvetnik Joachim Katolikus- és Falumúzeum
Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Itt található a helytörténeti kiállítás is.
Bejelentkezés a +36 20 384 6056 vagy a +36 30 449 6476-os számon lehetséges. A belépés ingyenes, de adományt a fenntartásra szívesen fogadnak.
Egyéb látnivalók: Békás-tó: amely körül kerékpárút vezet; Helytörténeti Kiállítás, Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Fenyő Miksa Könyvtár: itt található a Vörös László Emlékszoba; kamera és fényképezőgép gyűjtemény, bográcsműhely, alkotóház, köztéri faszobrok, Városháza, Kálvária temető, hét vezér szobor.
Szolgáltatások
Szálláshelyek
Zöldfa Vendégház
- Cím: 6449 Mélykút, Zöldfa u. 24.
- Tel.: +36 70 313 2929
Vendéglátóhelyek
Magellán Vendéglő
- Cím: 6449 Mélykút, Rákóczi utca 48/A
- Tel.: +36 77 461 512
Doszpod Cukrászda & Pékség
- Cím: 6449 Mélykút, Rákóczi utca 2/B
- Tel: +36 77 560 154, +36 30 506 5125
Története
A történelem szerint a Duna – Tisza közét a szarmata jazigok népesítették be. Krisztus születése idején már itt laktak.
Priszkosz rétor – 448-ban, amikor Attilánál követségben járt – a Duna-Tisza közét homokpusztaságnak mondta, az mégsem volt lakatlan. Attila halála (453) után az avarok megjelenéséig (568) a gepidák e folyóköz urai. Az avarok uralmát Nagy Károly töri meg (778-791 és 799-803 között) és szétszórja őket. Ekkor szűnt meg a Kárpát-medence etnológiai egysége. Különböző szláv elemek rajzottak szerteszét. Ekkor következett a IX. században a honfoglalás.
Így a jazigok után a hunok és az avarok is lakták a Duna-Tisza közét. A honfoglaló magyarok nem népesítették be, a folyók közét legelőnek használták. Ezért a királyi rendelkezések folytán az Alföldre, mint baromjárásul szolgáló területre Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyők és kunok települtek három hullámban: 1091-'92-ben először főleg a Jászságot népesítik be, de később főleg és csaknem kizárólagosan az Alföldet. Az alföldi kun település Szabadka-Szeged déli határvonalától föl Lacháza vonaláig terjedt, és csaknem az egész Homokhátságot magában foglalta. E területen a kunok fokozatosan olvadtak be a magyarságba. Így a Duna-Tisza köze a XIV. század derekára már elég sűrűn lakott hely volt. A törökdúlás ezt a területet sanyargatta meg a legjobban.
A török kiűzése utáni első ismert összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja. A lakosság inkább állattenyésztő, mint földművelő. Ez a kis létszámú település a Rákóczi szabadságharc idején újra elnéptelenedett.
A XVIII. század második évtizedében új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből. Az 1729-es oklevél már pagus, lakott helynek tünteti fel. 1734. július 30-án Patacsics érsek főpásztori körútja és vistatioja során Mélykútra érkezik. Ez az első komolyabb okirat, amely beletekint a község életébe, ugyanakkor némi utalást is ad a múltra.
Megszenteletlen, kb. 50 font súlyú harangja a templom mellett egy törzsön függött. Patrónusa ismeretlen, noha néhány év múlva az akkori földbirtokos, a Grassalkovich család minden vita nélkül vállalta a cím mellett a terheket is. E sárral kevert sövényszerű falu, de nádfödeles és padlás nélküli kápolna a Szentháromság tiszteletére épült. A néphagyomány szerint Szentháromságnak nevezett templom, s ezzel kapcsolatosan a török idők alatti Mélykút a ma ún. Kápolna-hegyen és környékén volt.