A település első említése 1280-ból való. De ekkor még csak a nevét említették. 1487-ben Zelezygethe, Zerdahelzy-gethe,  1531-ben Zygeth Gelsa allyja, 1549-ben Wyzallozygeth, Gelsezygeth, 1597-ben Gessallia Sziget, 1736-ban Szigetelő, Szigetke. 1863-ban Gelse-Szigeth, 1877-ben pedig már Gelsesziget néven említik..

1320-ban kezdték el feldolgozni Gelsesziget történetét.

A település 1871 óta ugyanott fekszik, telekkönyvi adatok szerint úrbéres község, aztán pedig kisközség. A kutatási munkákból kiderül, hogy Gelsesziget a Hahót-Hahold család birtokában volt a 13.-14. században.

Valószínűleg, hogy már nagyon régóta lakott település, hiszen azok a leletek, amelyeket az évek során felkutattak ezt a feltételezést támasztják alá. A késő bronzkor emberének korai halomsírjait találták meg, a vasúti őrháznál urnasírok voltak,  Gózon-erdőben hét halomsírra leltek (római kori leletek), illetve VIII-IX. századi település nyomait találták meg a vasúti őrháznál.

Az idők során a települést többen birtokolták:  Laki, Kaczor család (házasság révén), Bánffy család, Ostfy család, majd örökösödés révén Molnár Péter fiaira szállt, később a Laczki családé.

Sok feljegyzés csupán pusztaként említi, olyan pusztaként, amely lakott.

Az 1860-as vasútépítés és Nagykanizsa közelsége jó hatással volt Gelsesziget fejlődésére, hiszen áruikat könnyen és jól el tudták adni a városban. 1925-ben már elemi iskola is volt.

1991-re kiépült az ivóvíz hálózat, 1994-ben elkészült a szennyvíztisztító,  1995-ben már korszerűsített telefonhálózat is volt. A településen sportpálya, illetve szabadidő központ is működik.