Kemend vára (várrom)

A kemendi településrész veszi körül azt a mintegy 250 méter magas dombot, amelyen egykor a vár állt. Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven, de pontos alapításáról nem maradt fenn oklevél. Korabeli fontos státuszát jelzi, hogy birtoklásáért többször is csatáztak a helyi földesurak, a vár viharos történetét jól nyomon lehet követni a fennmaradt oklevelek, illetve az idelátogató hadmérnökök, világutazók beszámolói alapján.

Kemend nem számított erős várnak, csak kis létszámú őrség állomásozott itt. 1664-ben a Bécs felé vonuló hatalmas török sereg felégette, súlyosan megrongálta a várat. Egy 1690-es dokumentum szerint ezután még valamilyen mértékben helyreállították, de katonák már nem igazán állomásoztak itt.

Végső pusztulása az 1700-as évek elejére tehető, amikor császári parancsra felrobbantották falait. A maradványokat aztán 1863-ban a pókaszepetki plébánia templom építkezéséhez, illetve a vasúti töltéshez használták fel, így mára a felszínen nyoma sem maradt az egykori kemendi várnak.

Hegyi Szent Kristóf kápolna

A településen kívül, a szőlőhegy tetején álló egyhajós templomot gróf Festetics Kristóf építtette 1746-57 között. A főoltár barokk képét az elpusztult régi helyett 1854-ben festette Kukorelli Lajos. Az oltáron kétoldalt angyalszobrokat helyeztek el, a hajóban pedig nagyméretű Szent Kristóf szobrot találunk. A kápolna mellől gyönyörű kilátás nyílik a Zala völgyére.

Harangláb

A falu közepén kétszintes, kőből és téglából épített római katolikus harangtorony áll. A műemlék jellegű építményt 1800 körül emelhették.