A Fő tér és a tőle északra lévő utak kereszteződésében álló, impozáns, kéttornyú Szt. Bertalan-plébániatemplom (Nagytemplom) a város legrégebbi része. A mindkét oldalon zártsoros beépítésű hajdani Piac téren állt a régi városháza és a város földesurainak házai, melyek ma, átépített formában sajátos városképet nyújtanak. A tér északi részén áll a városi rangot adó király, Károly Róbert, mellette Szt. István király szobra. A Nagytemplom helyén volt a város első plébániatemploma, amelyet 1350 körül a Kacsics nembeli Szécsényi Farkas fia, Tamás szolnoki ispán, erdélyi vajda a város akkori birtokosa átépíttetett (ennek emlékét őrzi a főhajó déli oldalán Szécsényi Tamás és feleségének címertáblája). E templom helyén a XV. sz. végén gótikus csarnoktemplomot emeltek, ami Magyarország egyik legnagyobb ilyen temploma volt. Bronz, gótikus keresztelőmedencéje a XV. sz. elejéről való. A templom középkori harangtornyát az 1746–56 közötti barokk átépítés során lebontották, mai tornyai 1773-ban, ill. 1815-ben épültek. A gótikus templomra a szentély falán kibontott kő ablakkeretek utalnak. A templom kincstára a plébániaházban, ismertebb nevén az Almásy-, vagy Szent Korona-házban található (1806-ban és 1809-ben három alkalommal itt őrizték a Szent Koronát). Az ország második leggazdagabb egyházi gyűjteményében egyebek között 43 ötvösművet, közöttük 7 darab ún. filigrános-bőrtűs kelyhet őriznek a XV–XVI. századból. A Nagytemplomtól keletre, az 1751–52-ben épült egykori jezsuita gimnázium keleti homlokzatán két barokk szobor áll, Loyolai Szt. Ignác és Assisi Szt. Ferenc, előtte pedig az ugyancsak barokk stílusú Mária-szobor. Itt kis térben egyesül a Szt. Bertalan utca két ága, és indul a volt egri út nyomvonalán a Kossuth utca, melynek túlsó végén, az eredetileg barokk, de 1824 körül klasszicista stílusban átépített hajdani Orczy-kastélyban van hazánk egyik legrangosabb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum, ami vadászati kiállításáról is híres. A múzeum épülete az Orczy-parkban helyezkedik el, ahol az ország legnagyobb védett törökmogyoró- és tiszafája látható. A kert keleti oldalán van a Mátra-vasút végállomása, ahonnan a farkasmályi borpincék érintésével a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüredre, illetve a másik, hosszabb ágon Gyöngyössolymoson át Lajosházára járnak a szerelvények. A kisvasút állomásával szemben 2000-ben jött létre a város új szoborparkja, ahol Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc szobrai is megtekinthetők. A Mátra Múzeumtól délre, a forgalmas Koháry úton, az autóbusz-pályaudvarról már látható a ferences templom és kolostor XIV. sz.-ban épült gótikus, majd a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépített együttese. A templom gótikus szentélyének déli falán található a Tarnaörsön 1709-ben elhunyt Vak Bottyán generális emléktáblája. A generálist a kriptában temették el. A kolostorépületben, ma is eredeti helyén van a ferences rend műemléki könyvtára. Érdemes megtekinteni a szomszédos Mátra Művelődési Központ nagyméretű festett üvegablakait is. A műemlékek másik nagy csoportja a Fő tértől nyugatra, a Nagy-patak hídján túl, a Vachott Sándor u. térségében található. A híd mellett az 1736-ban épült, háromszög alaprajzú Nepomuki Szent János-kápolna áll. Délre, a patakparton egy ugyancsak barokk stílusú, nagyméretű épületegyüttes, a XVIII. sz. közepén épült egykori huszárlaktanya, a volt vármegyeház látható. Szemben, a patak túloldalán az egykori zsinagógák (kép) ma már nem a hitélet céljait szolgálják. A Vachott Sándor utcáról keskeny közön át  közelíthető meg a város egyik legrégebbi, mai formájában barokk temploma, a Szent Orbán-templom.