Ainaži - Kuiviži - Salacgrīva - Meleki - Mantiņi - Oltūži - Tūja - Dunte - Skulte manor - Saulkrasti - Lilaste - Carnikava - Garciems - Kalngale - Vecāķi - Riga – Jürmala - Klapkalnciems - Engure – Roja – Kolka - Mazirbe – Irbene - Ventspils – Jūrkalne – Pāvilosta – Liepāja – Rucava - Nīca

Az Eurovelo 13 tervezett lettországi szakasza 562 km hosszú. Az utakat aszerint próbálják kialakítani, hogy minél közelebb haladjanak a tengerparthoz. Carnikavában hátramaradt katonai objektumokat, Saulkrastiban pedig az egyetlen Hadi Kerékpár Múzeumot is megtekinthetjük. A fővárosban, Rigában is számos katonasági emléket őriznek, például a Megszállás Múzeumban és a Barikád Múzeumban. A legjobban kiépített útvonalon Ventspilsnél tekerhetünk.

A határnál lévő Ainaži és Salacgrīva közötti szakasz 14 km hosszú és áthalad a Randu-mezőkön. Mindenképp érdemes felmászni a madármegfigyelő-toronyba, körülnézni Ainažiban és az északi mólónál illetve friss halat venni a halászoktól Kuiviži  kikötőjében.

Az út a Riga-Tallinn autópályán megy, szóval legyünk óvatosak. A szakasz egy kis részét egy erdei, kissé homokos úton (101-es) is megtehetjük. Salacgrīvában szükség esetén találunk bicikliszervizt és kölcsönzőt, a könyvtárnál és a buszpályaudvaron pedig van Wi-Fi. A kávézókban és boltokban kártyával is tudunk fizetni. 

Az Oltūži és Saulkrasti közötti szakasz 61 km hosszú, keresztezi a Via Balticát (E67-es európai út) és számos látnivalót tartogat. Az út sima bár néhol a köves részek kevésbé jó minőségűek. Saulkrasti és Tūja rendelkezik kerékpárszervizzel, de a környéken csak készpénzzel tudunk fizetni. 

Saulkrastiban használhatjuk a kényelmes kerékpárutat, ami a gyalogos út mellett halad és az egész városon átvezet. A főbb látnivalók mellett kerékpártárolókat is találunk. Pihenésképp meglátogathatjuk a homokos tengerparti strandot is.

Carnikava területén egy 19 km hosszú tengerpart fut, aminek ötödét a Piejūra Nemzeti Park teszi ki. A természetbarátoknak ajánlott a hegyi vagy terepbicikli használata. Innen vonattal is elérhetjük a fővárost.

Riga a balti államok legnagyobb városa. A település régen a Hanza-szövetség tagjaként kereskedőváros volt, ma híres art nouveau épületei és jó állapotú óvárosa miatt. Rigában is találunk egy Megszállás Múzeumot, amely a lettek német és szovjet elnyomás alatti időszakának (1941-1991) állít emléket.

Rigából az út a tenger felé vezet. A következő város Jürmala, a Baltikum legnagyobb fürdővárosa. Villák és hétvégi házikók után végre elérjük a tengert, ahol a nyáron elsőosztályú kulturális programok fogadnak bennünket. 

Klapkalnciemsben megtekinthetjük a finn, szovjet és német katonai temetőket. Engure után megpihenhetünk az Engure-tó Nemzeti Parkban.

Körülbelül 20 kilométerrel Kolka után egy igazi kulturális meglepetés vár ránk Mazirben: itt élnek a lívek, akik Európa legkisebb etnikumát alkotják, alig 50-en vannak. Irbenében panelházak és katonai épületek romjai emlékeztetnek bennünket a helyszín egykori stratégiai fontosságára.

Hamarosan elérjük Ventspilst, az egykori kereskedővárost - érdemes felfedezni jó állapotú óvárosát. A Ventspils Múzeumban sokat tanulhatunk a lett és lív halászatról és mezőgazdaságról. 

Egy jó minőségű úton hagyhatjuk el a várost, majd Priednieki közelében megtekinthetünk egy emlékművet, amit a szovjet hadsereg elől menekülő tengerbe fúló emberek emlékére állítottak.

Néhány kilométer után elérjük Liepāját, az útvonal egyik fontos állomását. A nyugati turisták mostanában kezdték el felfedezni ezt a várost, ahol az építészetben mintha megállt volna az idő a századfordulón. A látogatókat lenyűgözik a hatemeletes házak és nemesi kúriák, különösen a "villakerület" art nouveau épületei. Érdemes ellátogatni a Liepāja Múzeumba, ahol felfedezhetjük a város németajkú múltját. Kitűnik az épületek közül a Szent Miklós katedrális. melyet a szovjetek egykor raktárnak használtak.

Szintén lélegzetelállító az egykor baltikumi orosz tengerészeti bázis északra Liepájatól, amelyet a város Németországhoz való közelsége és fagypont feletti hőmérséklete miatt helyeztek ide. Az orosz flotta által létrehozott nagy nyílt tereket azóta felfedezték maguknak a helyi művészek, így Karosta népszerű helyszíne lett a kortárs projekteknek.

Az útvonal Nicán és Rucaván keresztül folytatódik a litván határig.