funiQ logo

Lendava

Lendava Szlovénia keleti szélén található több fontos útvonal kereszteződésénél. Közel fekszik a magyar és a horvát határhoz is.

Látnivalók

Lendvai Vár

A lendvai várat első említése 1192-ből származik, de mai arculata csak a 18. században alakult ki.

A várban tekinthető meg a Galéria-Múzeum, amely Lendva vidék és a helyi magyar közösség kulturális hagyományai mutatja be. A múzeum további állandó kiállításai Ledva történelmével és néprajzával foglalkoznak, illetve itt található Zala György, híres szobrászművész emlékszobája is.

Az intézmény galéria részében állították ki a lendvai művészek képzőművészeti alkotásait, valamint a hagyományos lendvai művésztelephez köthető alkotásokat.

Helytörténeti kiállítás

A Fő utca 52-ben lévő egykori polgárház ad otthont a „Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című helytörténeti. A Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk stílusú épülete a 20, század  első felében épült, homlokzata erőteljesen tagolt  és igényesen megformált stukkódíszítések teszik mozgalmassá.

Zsinagóga

A zsinagóga, a helyi zsidó közösség legfontosabb műemléke a Lendvahegy alatt található. A városnak a 18. század eleje óta van zsidó hitközsége, és a század második felében építették a mai zsinagóga elődjét.

Szent Katalin plébániatemplom

A Szent Katalin plébániatemplom eredetileg barokk templomnak épült, de 1751-ben átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A templom egyik ékessége Alexandriai Szent Katalinnak a festménye, mely Felix Barazutti itáliai festőművész munkája 1800-ból. A templom kriptája az Eszterházy család nőtagjainak, valamint a templom több alapítójának végső nyughelye.

Lendvahegy

Lendvahegy a Kebele-, a Lendva és Kerka patakok között terül el és felületét festői szépségű szőlőskertek tarkítják. A környék bortermő vidékének fontos része.

Története

A területet a római korban a Halicanum nevű út szelte át. Már 853-ban templomot építettek ide, a város első említése pedig 1192-ből származik.

Lendava a XIV. században először mezővárossá nőtte ki magát, majd fontos egyházi közösséggé. 1644-től az Esterházy család birtokolta a területet.

1867-ben várossá nyilvánították és a térség adminisztratív központja lett. 1902-ben alakult meg az evangélikus közösség, illetve a II. Világháborúig nagyobb zsidó közössége is volt a városnak.

 

(forrás: muravidek.net)