Lendava
Lendava Szlovénia keleti szélén található több fontos útvonal kereszteződésénél. Közel fekszik a magyar és a horvát határhoz is.
Látnivalók
Lendvai Vár
A lendvai várat első említése 1192-ből származik, de mai arculata csak a 18. században alakult ki.
A várban tekinthető meg a Galéria-Múzeum, amely Lendva vidék és a helyi magyar közösség kulturális hagyományai mutatja be. A múzeum további állandó kiállításai Ledva történelmével és néprajzával foglalkoznak, illetve itt található Zala György, híres szobrászművész emlékszobája is.
Az intézmény galéria részében állították ki a lendvai művészek képzőművészeti alkotásait, valamint a hagyományos lendvai művésztelephez köthető alkotásokat.
Helytörténeti kiállítás
A Fő utca 52-ben lévő egykori polgárház ad otthont a „Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című helytörténeti. A Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk stílusú épülete a 20, század első felében épült, homlokzata erőteljesen tagolt és igényesen megformált stukkódíszítések teszik mozgalmassá.
Zsinagóga
A zsinagóga, a helyi zsidó közösség legfontosabb műemléke a Lendvahegy alatt található. A városnak a 18. század eleje óta van zsidó hitközsége, és a század második felében építették a mai zsinagóga elődjét.
Szent Katalin plébániatemplom
A Szent Katalin plébániatemplom eredetileg barokk templomnak épült, de 1751-ben átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A templom egyik ékessége Alexandriai Szent Katalinnak a festménye, mely Felix Barazutti itáliai festőművész munkája 1800-ból. A templom kriptája az Eszterházy család nőtagjainak, valamint a templom több alapítójának végső nyughelye.
Lendvahegy
Lendvahegy a Kebele-, a Lendva és Kerka patakok között terül el és felületét festői szépségű szőlőskertek tarkítják. A környék bortermő vidékének fontos része.
Története
A területet a római korban a Halicanum nevű út szelte át. Már 853-ban templomot építettek ide, a város első említése pedig 1192-ből származik.
Lendava a XIV. században először mezővárossá nőtte ki magát, majd fontos egyházi közösséggé. 1644-től az Esterházy család birtokolta a területet.
1867-ben várossá nyilvánították és a térség adminisztratív központja lett. 1902-ben alakult meg az evangélikus közösség, illetve a II. Világháborúig nagyobb zsidó közössége is volt a városnak.
(forrás: muravidek.net)