funiQ logo

Tiszanána

Tiszanána keleten Saruddal, északra Kömlővel, nyugaton Kiskörével határos. A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát.

kis öböl és strand Dinnyéshátnál
Kis öböl és strand Dinnyéshátnál Fotó: funiQ

Látnivalók

Szeplőtelen Fogantatás-templom

A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-ban. Az építkezésről pontosabban tudósít a Farkas János püspöki „Brauschreiber” által vezetett építkezési napló, amelyből megtudjuk, hogy 1784-ben a templom „Fundamentuma a földszínéig felépült, (és télire) három sor téglával és ismét a téglák tetejin agyaggal le vagyon a Fundamentum fedve” Ugyanezt jelenti a tiszanánai tiszttartó is 1784 november 24-én. Ugyaninnen értesülünk, hogy 1787-ben még nem remélhető, hogy a kőművesmester (Francz József) a templom fedelét el tudja készíttetni.

Szeplőtelen Fogantatás-templom
Szeplőtelen Fogantatás-templom Fotó: funiQ

Mégis december 28-án azt jelentheti Farkas János Esterházynak, hogy „Tiszanánáról már az Átsok bejöttek s a templomot befedték s nincs többé semmi zsindelyre szükség”. A következő évben benyújtja a kőművesmester (Francz József) a toroksisak rajzát. Még 1788-ban elkészíti „Francz Mester“ a T.Nánai templomba készülendő Asztalos munkákról való írását „delineátióval”. Év végére az ács a templom zsindelyezésével is elkészült, és „meg is festette a templom fedelének egyik részét”.

1789-ben felhúzzák a toronyba a harangot, felteszik a szentélyre a keresztet, 1790-ben pedig kiadják az oltár kőfaragó, márványos és szobrászati munkáit Pliczner János egri kőfaragónak, Giovanni Adami felsőtárkányi márványosnak és Halblechner egri szobrásznak. Az oltáron dolgozik még Mozer József egri szobrász is. 1796-ban a püspök rendeletére Nepomuki Szt. János képét Szikora egri festő készítette el, és amikor a plébános kifüggesztette ezt a képet, az eddig ott lévő Mária-képet átküldte a maklári plébánoshoz.

Református templom

A református templom eredetileg vályogból épült 1752-ben.

református templom
Református templom Fotó: funiQ
  • református templom
    Református templom Fotó: funiQ
  • koncert a református templomban a Tour de Opera rendezvény keretében
    Koncert a református templomban a Tour de Opera rendezvény keretében Fotó: funiQ
  • Jubileumi emlékmű és Kálvin szobor, Tréfás Miklós alkotásai
    Jubileumi emlékmű és Kálvin szobor, Tréfás Miklós alkotásai Fotó: funiQ

Dinnyéshát Dinnyéshát a Tisza-tó partján található kis falu, közigazgatásilag Tiszanánához tartozik. Az üdülőtelepnek számító településen szabadstrand és csónakkikötő található.

vízi kosárlabdapálya
Vízi kosárlabdapálya Fotó: funiQ

Története

A terület, amelyen Tiszanána fekszik, a történelem előtti időktől kezdve lakott. A folyó mentén különböző népek telepedtek le hosszabb-rövidebb időre. Azután szkíták, kelták éltek itt évszázadokon keresztül, majd szarmaták, jazigok, és Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát és talán aranykoporsója is itt található.

Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a honfoglaló magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amely 1804-ig maradt a birtokában, majd a szatmári püspökségé lett.

Tiszanánát első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említi. A település a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszélynek kitéve. A települést többször is (1830, 1855, 1876, 1879, 1888) árvíz öntötte el.

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben még Nánaként szerepel, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban - megkülönböztetésként a többi hasonló községtől - már Tyzanana néven található. A név első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg személynév volt.

Jubileumi emlékmű és Kálvin szobor, Tréfás Miklós alkotásai
Jubileumi emlékmű és Kálvin szobor, Tréfás Miklós alkotásai Fotó: funiQ

Sokat szenvedett ez a vidék a török pusztításoktól. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a törökök lerombolták. Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendő, és már ismét tíz porta áll a romok fölött.

A falu a XVII. században Török János és Kürthy György birtokába került, azonban hamarosan visszakapja az egri püspökség. A XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el.

1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát is. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött, akik helyét a későbbiekben zömében katolikus lakosság foglalta el.

Szent József-kápolna
Szent József-kápolna Fotó: funiQ

A XVIII. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat romboltatott le. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen és akik erre nem voltak képesek, azokat lefokozta nyolcadtelkesekké.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. A XIX. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tisztilak mellett pedig felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A szatmári püspökségnek 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa.