Tiszaderzs
Tiszaderzs Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík közepén, a Tisza-tó szomszédságában található.
Látnivalók
Tiszaderzs református temploma a XVIII. század végén, református paplakja pedig néhány évvel később épült, ennek ellenére nem szerepelnek a műemléki jegyzékben. A falu közepén lévő egykori Borbély-kúria azonban műemlék jellegű épület. Ezt 1750 és 1756 között építtette, a Mária Terézia által egyedüli birtokossá tett Borbély család. A barokk jellegű épületet a későbbi iskolai célú hasznosítás miatt eléggé átalakították, így például az eredeti épülettengelyek is jelentősen megváltoztak.
A falu legrégibb épülete a korábbi faluszélen álló román stílusú műemlék templomrom, melyet a XIII. században építhettek. A domokosrendi templomnak épült téglaépületet a feljegyzések szerint az 1706-os Rabutin-féle hadjárat idején égették fel, és az új templom már a belterület egy másik pontjára került.
Számottevő építészeti emlék még a belterület északi szélén lévő kettős kastély-együttes: az egymás mellett felépített Szilassy és Losonczy-kastély. Körülöttük park volt, amelyből néhány fa átvészelte azt az időszakot, amikor termelőszövetkezeti központként és raktárként használták az épületeket.
Története
A település helyét jelentő magaslat már a történelem előtti időkben is lakott volt. Maga a falu is minden bizonnyal korai, már a XIII. század előtt is létező település. Román stílusú templomának nyomai is az egyházi élet kora középkori erdetére ill. jelenlétére utalnak. A honfoglalást követően a Tomaj nemzetség ősi birtokai között szerepelt, a XIII-XIV. században pedig a Szalók és a Tomaj nemzetségek birtokolták. A XIII. században itt lehettek birtokai a Derzsy nemzetségnek is, a XIV. században a Kun, a Pásztói és a Losonczy család rendelkezik a faluban birtokkal. A Derzsyekkel együtt a Bajomiak, majd Mohács után, a Derzsyeken kívül a Fürök, Szabók, Chernelek birtokolták. A Derzsyekkel rokon Széky Pál egri hadnagy is birtokhoz jut Derzsen. A később elzálogosított birtokait az 1670-es években az unoka, Széky Péter szendrői kapitány szerzi vissza.
A török hódoltság végéig, Derzs mai területén több falu is létezett. Cserőközt már 1343-ban említik az oklevelek, s ez a falu még az 1480-as években is létezett. Derzs 1548-as dézsmajegyzékében 9 család szerepel. Derzs és környéke Szolnok várának bevétele után került török fennhatóság alá. A falu lakossága a tatárok 1566-os betörésekor elmenekült, de 1571-ben már 20 házát és templomát említi az összeírás. Az 1590-es években minden bizonnyal újra menekülni kényszerült a lakosság, ám egy 1594-ben készült Báthory-kehely tanúsága szerint újra visszatelepült.
A falu református lelkészeinek névsora 1646-tól ismert, noha a falut a török kiűzésekor és a Rákóczi-szabadságharc idején többször elpusztltották. A falut 1711-12-ben a népesítik be végleg. A felszabadító háborúk idején a falu birtokjoga a kincstárra száll, ám a közeli Burán birtokot szerző Borbély Balázs 1728-ban
Derzsen is birtokrészhez jut. Mária Terézia végül 1745-ben az egész falut neki adományozza, így Derzsen hosszú ideig a Borbély család az egyedüli birtokos. A falu földesurainak támogatásával történtek a XVIII-XIX. századi nagyobb építkezések, így pl. 1795-96-ban a templom, 1801-ben a lelkészlak, 1803-ban az iskola építése.