Karcag
Karcag a Nagykunság fővárosa. A település megközelíthető vonattal és autóbusszal, valamint a 4-es számú főúton, ami a város mellett megy el. Az M3 autópálya a várostól nem messze fut, ezen is könnyen ideérhet az utazó.
Karcag huszonháromezer lelket számláló település, amely fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően lett a táj központjává. Karcag jellegzetes alföldi mezőváros, ami településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten.
Látnivalók
Karcag sokszínű kulturális életnek is a helyszíne. A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ is színes programokat kínálnak. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg.
Karcag jelentős a művészeti élettel is bír, különösen híres a fazekassága. Itt élt és alkotott a Kossuth-díjas Kántor Sándor, de ma is több műhelyben forog a korong. Karcag ad otthont Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésznek is, akinek bronzba álmodott köztéri szobrai sok helyen ékesítik a településeket. A 4. sz. főút mellett a Kis-Hegyesbori halmon áll a Kun emlékhely, amely a kunok betelepülésének állít emléket. Karcag Szimfonikus Zenekara, Szalonzenekara, a Városi Vegyeskar és Vonós kamarazenekar is hozzájárul a színes zenei élet teljesebbé tételéhez.
Karcag a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. Az alföldi puszta látványa, a kunhalmok titkokat rejtő kúpjai, a szélmalom és a szárazon álló ötlyukú Zádor-híd meglátogatása kellemes kirándulást, a karcagi thermál vizű fürdő és az uszoda pihenést és gyógyulást kínál a Karcag iránt érdeklődő látogatóknak. Karcag apróvadban gazdag határában a vadászok találnak maguknak programot, míg az éhes embereket a tájjellegű gasztronómiai ínyencségek elégítik ki.
Története
Története a 13. századi mongol pusztításig nyúlik vissza, amikor kunok települtek le Karcag környékén. A kunok magyarországi letelepedésük után keresztény hitre tértek és beilleszkedtek a magyar társadalomba, viszont kiváltságos népként fegyverrel szolgálták a királyokat. Idővel magyarrá váltak de ősi nyelvüknek, kultúrájuknak néhány eleme még napjainkban is tovább él.
Karcag hatalmas határa a török hódoltság idején alakult ki úgy, hogy az elpusztult apró falvak megmaradt népét és határát bekebelezte. Ezért is mondják Hatkunságnak Karcag vidékét, mivel csak hat település éledt újjá a 18. században. Ezek életmódját a pusztákon űzött legeltető állattartás és a tanyás földművelés jellemezte. Karcag mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül.