funiQ logo

Tótkomlós

A közel 7000 lakosú Tótkomlóson számos látnivaló és építészeti örökség vár ránk, többek között a Mária kegyhely vagy a város újratelepítése alkalmából állított egyedi emlékmű. A műemlékek mellett tájházak és múzeumok segítségével a szlovák népi kultúrával is megismerkedhetünk, ha a városba látogatunk.

Szabadság tér
Szabadság tér Fotó: funiQ

Tótkomlós több szálon is kötődik a művészetekhez, irodalomhoz. Gajdács Pál a város történelméről írt szlovák nyelvű műve 1746-ban jelent meg, szerzője emellett közreműködött egy népdalgyűjtemény létrehozásában is. A városban született Antal György költő, aki verseskötetet adott ki Tótkomlós 260. évfordulójára. A település híres szülötte és egyben díszpolgára, Závada Pál Kossuth-díjas író az itt élt szlovákság életfilozófiáját több kötetben és filmben is megjelentette.

Látnivalók

Evangélikus templom

A barokk stílusú templomot Szexty György lelkész építtette 1792-ben. Az építkezés során 1 millió nagytéglát égettek ki, a szükséges faanyagot pedig a Maroson úsztatták le Aradig, majd onnan szekerekkel szállították a városba. 1795-ben szentelték fel az országosan védett műemlék templomot, amelynek érdekessége, hogy az aljzata a széksorok alatt a mai napig földes, a főoltára pedig a templom közepén áll. A város szimbóluma, a helyi viszonyok közt monumentálisnak számító templom 57 méter magas, galériás tornyából messze belátható az alföldi táj, de akár a romániai hegyekig is ellátni.

evangélikus templom

A templomhoz tartozó lelkészi hivatal épülete az egyik legrégibb a városban. A kertben kapott helyet Szexty György síremléke, amelyet a templom felszentelésének 215. évfordulója alkalmából állítottak.

Újratelepítési emlékmű

2007-ben, a Város napján avatták fel Tótkomlós újratelepítésének 261. évfordulója alkalmából a bronz szobrot. A mélyen gyökerezett öreg fa szobra a városban gyökeret vert szlovákság szimbóluma. A település fontosabb történelmi eseményei időrendben megtalálhatóak a teljes egészében teleírt szobron magyar és szlovák nyelven is. A fa egy szabálytalan alakú gránit alapzaton áll, amely mögött három, a Tátrából származó gránit tömb található, ami a címerben is látható három dombra utal. A műalkotáson szlovák családok és a kultúrát támogatók nevei is megtalálhatóak. A szlovákoknak - a saját identitásuk megtartása mellett - a magyar közösségbe való beilleszkedésüket is idézi a gyökeret vert fa.

Szent István-szobor és díszkút

Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a 2001-ben felavatott háromfigurás szobor, ami a városházával szembeni Hősök tere látványossága. A millenniumi ünnepségsorozat zárásaként felavatott szobor lábazatán található a következő idézet: "Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő." Szent István király idézete arra utal, hogy az itt élő szlovákok mennyi mindent adtak az országnak.

Szent István-szobor és -díszkút

Tanyamúzeum

Az Orosháza felé vezető úton található a tanyamúzeum, amelyben a sajátos kultúra jellegzetes darabjait tekinthetik meg a látogatók: a koronás végű vetett ágyat, a festett sarokpadot vagy a hasábkemencét, de a korai konyhafelszerelés tárgyaival, a kenyérsütés, tejfeldolgozás eszközeivel is megismerkedhetnek. A település címerében és a város nevében szereplő komló is látható a múzeum udvarában.

Tanyamúzeum

Jankó János szülőháza

Tótkomlóson született 1833-ban a magyar politikai karikatúra megteremtője, Jankó János. Közel hetvenezer szatirikus alkotást készített élete során, amelyek között ceruzarajzok és festmények is voltak.

Ceruzarajzai főleg élclapokban jelentek meg, a leghíresebb közülük a Bolond Istók, a Füstölő és az Üstökös című lapok, ez utóbbinak Jókai Mórral közösen dolgozott. Leghíresebb festményei a Magyar parasztmulatság, A népdal születése és a Csokonai a lakodalomban, amelyek többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban és a debreceni Déri Múzeumban láthatóak. Az 1896-ban elhunyt festőt a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomba.

Jankó János szülőháza

Tótkomlós a tiszteletére nevezte el a helyi magyar általános iskolát és gimnáziumot, ahol a születésének évfordulója alkalmából minden évben országos karikatúra pályázatot hirdetnek. Az érdeklődők megtekinthetik a festő szülőházát is, amely a róla elnevezett utcában található.

Rózsa fürdő

Tótkomlós központjában található a közkedvelt fürdőhely, a Rózsa fürdő. A „Dél Alföld legszebb rózsája”-ként ismert gyógyfürdőt 1942-ben építették és 2003-ban teljes felújítással korszerűsítették a látogatók örömére.

Rózsa Fürdő

Komló szálló

Eredeti nevén „Szálló a Komlóhoz”, azaz Tótkomlós első emeletes épülete 1881-ben épült, ma már műemlék. A kezdetben szállodaként, később étteremként használt épületben virágzott a társas élet. Az 1980-as évekig az emelete irodaházként üzemelt, bálokat és kiállításokat is tartottak az épületben.

Erzsébet liget

A város szívében található Erzsébet ligetben több ismert emlékmű is helyet kapott. A 2014-ben felavatott Mária-emlékhely és gyönyörű környezete a város lakóinak összefogásával épült fel. Ennek köszönhetően - valamint azért, mert a kegyhely felállítását egyaránt támogatta a három legnagyobb keresztény egyház - a szobor a testvéri összefogás jelképe lett.

Mária-emlékhely az Erzsébet ligetben
Mária-emlékhely az Erzsébet ligetben Fotó: funiQ

A kegyhely mellett a millecentenáriumi emlékmű is itt található, amely a honfoglalás korától kezdve napjainkig, évszázadonként egy-egy kopjafa jellegzetes motívumaival emlékeztet a magyar történelem fontosabb eseményeire, fordulópontjaira.

Az emlékművek mellett a ligetben áll két, helyi védettségű kocsányos tölgy is.

I. világháborús emlékmű

Az evangélikus templom udvarában kapott helyet az 1925-ben felállított emlékmű, amely egy piramisszerűen felépített dombon áll. Az obeliszk tetején egy turul madár látható, előtte egy puskájára támaszkodó katona áll. Az obeliszk oldalán alig olvashatóak már az elesett helyi hősök nevei.

II. világháborús emlékmű

A négy méter magas, hasáb formájú szobrot 1991-ben avatták fel, oldalain a II. világháború áldozatainak neveit olvashatjuk. A szobor körül egy szögesdrótból formált töviskoszorú van, ami felett bronzból készült páncélsisak található.

II. világháborús emlékmű a Szabadság téren

Juraj Dolnozemsky szülőháza

A szlovák költő Juraj Dolnozemský – magyar nevén Antal György – 1928-ban született Tótkomlóson. A szülőházában tekinthető meg magánygyűjteménye, ami a szlovákság népi kultúrájának jellegzetes tárgyaiból áll. A több száz darabból álló gyűjtemény a költő több évtizedes munkájának köszönhető. A gyűjteményben többek közt megtalálhatóak tükrök, rokkák, tálak, lámpák, régi könyvek (a legrégibb közülük egy 1602-ben írt postilla), bibliák, krónikák illetve főkötők és kontytűzők.

A költő több kötetnyi verset is írt Tótkomlósról, amikor a város egyes történései megihlették.

Juraj Dolnozemsky szülőháza

Szlovák Tájház

A vályogból készült, nádfedeles tetejű, országos védettségű műemlék 1886-ban épült. A szlovák nemzetiségi tradíciók örökségeként falát régi színes virágmotívumú festés díszíti, ami több tárgyon is fellelhető a házban. A tájház a tótkomlósi szlovákság mindennapi életébe vezeti be a látogatókat. Megtekinthetik a tisztaszobát, benne a mennyezetes ágyat, a konyhai használati tárgyakat és a Tomka Judit emlékszobát, az általa festett bútorokkal és képekkel.

Szlovák Tájház

Szlovák néprajzi gyűjtemény

Az országos hírű, nagy részben tótkomlósi eredetű gyűjtemény Koppány János evangélikus lelkész 1067 darabos magángyűjteményéből áll. Az 1984 óta látható kiállítás legértékesebb darabjai a tótkomlósi pingálóasszonyok remekei, a festett kemencetévő, a komlósi kerámiák, menyasszonykoszorúk és porcelán faliórák. A legrégebbi darab egy saroktéka, ami 1802-ből származik, tetején a híres komlósi zöld-sárga mázas cserépből készült kemény dísszel. Az épület emeletén találhatóak a cseréptárgyak, a népi bútorzat darabjai, valamint kolompok, rokkák és tarisznyák.

Szlovák Néprajzi Gyűjtemény

Pavel Valaský-szobor

Az irodalomtörténelmi és egyháztörténeti író 1769-1779-ig volt Tótkomlóson evangélikus lelkész. Pavel Valaský – magyar nevén Wallaszky Pál - az első rendszeres magyar irodalomtörténet írója, aki latin egyházi műveket és szlovák prédikációkat adott elő.

Az újratelepítés 250. évfordulója alkalmával felavatott szobor a Szlovák Kulturális Minisztérium ajándéka a városnak.

Pavel Valaský-szobor

Szent István király-kápolna (Nagykopáncs)

Az Árpád-kori műemlék kápolnát a XI. században építették a Tótkomlóstól 10 km-re található Nagykopáncson. A tatárjárás idején leégett kápolna először román stílusú volt, de a XIII. században gótikus stílusban építették újra. A tótkomlósi Római Katolikus Egyházközség tartja fenn az épületet, amely meghitt természeti környezetével és csendjével egyedülálló élményt ad a látogatóknak.

Egyéb látnivalók: Szent István király-templom, református templom, baptista imaház, Tótkomlós alapításának emléktáblája, Mindszenty József-szobor, Holokauszt emlékmű, Szexty György-emlékmű, Gajdács Pál-emléktábla, Kurucz Ferenc-emléktábla, Szlovák néprajzi ház, harangláb.

református templom
Református templom Fotó: funiQ

Története

Honfoglalás kori leletek bizonyítják, hogy a település és környéke lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak.

Későbbi oklevelek tanúsága szerint Hunyadi János is birtokolta a területet. 1484-ben Mátyás király tulajdonába volt, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta Komlóst. A törökdúlás idején a terület tulajdonosai váltogatták egymást, végül báró Rudnyánszky József lett a birtokos.

Az elnéptelenedett birtokot a báró újratelepíttette szentandrási jobbágyokkal, így 1746-ban 80 szlovák család érkezett a településre. A friss komlósi lakosok elkezdték a települést beépíteni lakóházakkal, imaházzal, iskolával, majd Szexty György vezetésével 1795-ben megépítették az evangélikus templomot.

Szexty György-emlékmű
Szexty György-emlékmű Fotó: funiQ

A betelepítést követően vita alakult ki a település közigazgatási hovatartozásáról Csanád és Békés vármegye között. A konfliktus következtében egyfajta polgárháborús helyzet alakult ki, amelynek egy bírói végzés vetett véget, miszerint a település Békés vármegyéhez tartozik.

A következő évtizedekben a lakosság gyorsan nőtt az újabb és újabb betelepülések miatt. A XIX. század elejére viszont túlnépesedett a falu, a megélhetés egyre nehezebbé vált, ezért közel ezer ember költözött el, akik új falvakat alapítottak.

A század második felében a magyar lakosok egyre többen lettek, így a szlovák nyelvű istentisztelet mellett magyar nyelven is tartottak imádságokat, és az 1850-es évektől az oktatásban is bevezették a magyar nyelvet.

A kiegyezés után, 1893-ban közös összefogással felépült a községháza, majd Tótkomlós bekapcsolódott az ország vasúthálózatába is. Az I. és II. világháború között az orosházai járás második legnépesebb településévé vált.

Millecentenáriumi emlékmű az Erzsébet ligetben
Millecentenáriumi emlékmű az Erzsébet ligetben Fotó: funiQ

Az 1946-48-as szlovák-magyar lakosságcsere több évtizedre meghatározta a község sorsát. A rendszerváltozás után a város fejlődésének köszönhetően a köztársasági elnök 1993-ban várossá nyilvánította Tótkomlóst.