Vérteskozma
Az ide látogatók egy olyan skanzen jellegű településre érkeznek, amely tökéletesen megőrizte az ősi falvak, az ősi építészet jellegzetességeit. Ez nem is véletlen, hiszen az építési szabályok szigorúak, a falukép megőrzése érdekében Községvédő Egyesület működik, és lakói is gondos odafigyeléssel őrzik a tájjelleget. Gyakorlatilag az egész település egy élő múzeumfalu.
Míg télen a falu csendes, kissé olyan a havas táj, mintha egy hatalmas, régi paplant borítottak volna rá, ám tavasszal a település újra éled. Sétáló turisták, kerékpározó családok, rohangáló gyerekek hangjai hallatszanak mindenfelé, elvegyülve a madarak vidám csivitelésével. A falu előtt kezdődő mesebeli völgyben műút vezet, így gyalogosan, kerékpárral, babakocsival is kellemes túrák tervezhetők.
-
Tipikus ház Fotó: funiQ -
Tipikus ház Fotó: funiQ -
Tipikus ház Fotó: funiQ -
Tipikus ház Fotó: funiQ -
Tipikus ház Fotó: funiQ
Vérteskozma ma üdülőfalu - mindössze húsz állandó lakosa van.
A falut 1928 körül egy másik, kisebb településsel (Kőhányással) együtt Gánthoz csatolták.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Kitelepítési emlékmű
Vérteskozmán érdemes megnézni az emlékművet, amely egy téglából rakott fehér vakolatú falazat, rajta fából készült kereszt, amin rézből készült, négyzet alakú emléklap található. Az ezen olvasható felirat: "Az elüldözöttek emlékezetére az ittélők-zur Erinnerung an die Vertriebenen die hier Lebenden."
Hősi Katonai emlékmű
A Vértesi Erdő Zrt. területén, az erdőben áll az a kettőskereszt, amelyet az 1945 januárjában itt harcoló és eleső huszáregység tiszteletére emeltettek.
Vérteskozmai Szent Kozma és Damján templom
A ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1778-1779 között épült, 1868-ban átépítették. A templomot Koslam és Demian szentek tiszteletére ajánlották.
-
Szent Kozma és Damján templom Fotó: funiQ -
Szent Kozma és Damján templom Fotó: funiQ -
Szent Kozma és Damján templom Fotó: funiQ
Egyéb látnivalók: Millenniumi emlékmű
Története
A település korábban a Gesztesi vár részeként, katonai szálláshelyként volt számon tartva. Nevét először 1300-ban említik, ekkor még csak a Kozma alakot használják (neve a Kosma személynévből származik).
A török időkben ez a község is elnéptelenedik. Ebben az időszakban gróf Esterházy Antalnak voltak itt birtokai.
Az 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a falut. 1742-ben Esterházy Ferenc a betelepített németeknek adományozta a birtokot.
A második világháborúban először a németek, majd az oroszok támadták a falut, ennek köszönhetően 1946-ban - csakúgy, mint Gánton - itt is elkezdődtek a kitelepítések. A háborús időszakot követően a település kihalt, csupán néhány lakos maradt ott.
