Szárliget
Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, az M1 és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el. Vonattal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Dolgozd le a cukrot! - Kerékpártúra a Magor kilátóhoz
- Dolgozd le a cukrot! - Vitányvári kerékpártúra
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Bicske–Csabdi–Nagyegyháza–Szárliget–Szár–Újbarok–Bicske
- Kerékpárral a Völgy Vidéken: Csákvár–Vértesboglár–Bodmér–Újbarok–Felcsút–Szár–Szárliget–Vérteskozma–Csákvár
- Tündérvölgyi kerékpártúrák: Csabdi - Vérteskozma
Látnivalók
Mária Magdolna templom
A római katolikus templom 1993-ban épült. Ez Szárliget egyetlen temploma.
Kisvasút emlékhely
A településen került kialakításra a "Szár Vasútállomás-Szálláskút" valamint a "Szár Vasútállomás-Tornyópuszta" volt kisvasutak történeti emlékhelye. Ezen a vonalon közlekedett 1918 és 1945 között a vonat.
Székelykapu
A fatelep előtt álló hatalmas székelykapu előtt érdemes egy pillanatra megállni. A kapun a következő felirat áll: „A Millennium emlékére állíttatták a tulajdonosok kiknek nevét a túloldalon elolvashatod. 2001 augusztus”.
Harangláb
A 2005-ben felavatott harangláb a közösségi ház előtt található.
Egyéb látnivalók: Zuppa-hegy (385 m) keresztje, faluház, az Önkormányzat előtt álló kopjafa, csákányospusztai turistaház, 1848-as művelődési ház, kültéri színpad.
Szolgáltatások
Szálláshely
Élni Jó Vendégház
- Cím: 2066 Szár, Rákóczi u.10
- Tel.: +36 30 399 2137
- E-mail: konkolyedit66@gmail.com
- Web: www.elnijohaz.hu
Története
Ősidők óta lakott környék, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.
Az XX. század elején a területet felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket.
1930-ig a települést Rokkanttelepnek hívták. 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.
A rendszerváltás idején a falu lakósságát súlyosan érintette a munkanélküliség, és ez mind a mai napig érzékelhető. A gyenge talaj megnehezíti a földművelést, a településen kevés a munkálható földterület. Éppen ezért a helyiek a közeli városokba jártak dolgozni. Azonban rendkívül szép helyen fekszik, nyugodt, tiszta környezetben, ahol az ivóvíz is nagyon tiszta.
A település a Kinizsi Százas egyik célállomása volt korábban, ennek emlékét ápolja az Iszkiri teljesítménytúra. A településen áthalad rajta az Országos Kéktúra is.
1999 óta Komárom-Esztergom megyéhez tartozik.