Alsópetény - Romhány - Szátok - Szente - Kisecset - Kétbodony

A zöldút mozgalom alapvető célja a közösségalapú, környezettudatos vidékfejlesztési projektek megvalósítása. A helyben élő vidéki emberek az általuk bemutatni kívánt természeti vagy helyi termelői értékeket a Zöldutak Módszertani Egyesület segítségével kötik össze és bővítik ki egy ténylegesen bejárható úthálózattá.

Alsópetény

A falut csodálatos fekvése miatt a Cserhát „Kis-Svájcának” is nevezik. Határában egykor földvár állt, ami azt jelzi, hogy elődeink is kedvelték ezt a helyet. A település központjában találjuk a Hármaskönyv Fogadót, amely mára a térség meghatározó gasztronómiai „zarándokhelye” lett.

Napszaktól függően egy rövid frissítőt vagy egy kiadós ebédet elfogyasztva nekivághatunk (az országos kék-jelzésen haladva) a Romhány felé vezető útnak.

A körforgalmon áthaladva kövessük a kék jelzést, amely immár a zöldutas Z betűvel van kiegészítve.

Alsópetényből a kék jelzés a Rákóczi úton vezet ki Romhány felé. A házakat elhagyva, az emelkedő tetején lévő elágazásnál balra kell fordulnunk, majd kb. száz méter után találunk egy leágazást. A kéktúra egyenes tovább (egyre mélyebb nyomvonalban) vezet, de ha szeretnénk látni az alsópetényi panorámát, balra fordulva itt tehetünk egy 5-600 méteres kitérőt.

Visszatérve a kék jelzésre a Romhányi felé indulhatunk tovább. Itt másfél kilométeren át szinte emelkedő nélkül vezet az út, mígnem eljutunk egy kétszintes vadászházig, amely mellett egy szép kis pihenőhelyet találunk. 

A házat elhagyva a kék jelzés egy irtásra visz. Itt néhol talán nem annyira szembetűnőek a kék jelzés felfestései, de ha folyamatosan tartjuk az északi irányt, akkor elég hamar megbizonyosodhatunk róla, hogy jó úton járunk. Ezt követően a fákkal együtt a jelzések is sűrűsödnek.

Nem sokkal azután, hogy elhagytuk a táblát, amely a hátralévő távolságról informál, le kell ereszkednünk egy kisebb – vadlesekkel sűrűn tarkított – völgybe, amely után enyhébb emelkedők következnek. A jelzéseket itt is sűrűn felfestették, a földutak és ösvények gyalogosan még csapadékos időben is jól járhatók. Ha a földút kövessé és murvássá válik, már közel járunk Romhányhoz, és az egyre gyérülő fák között hamarosan a falut is megpillanthatjuk.

Romhány

Ruhman néven már 1243-ban említik az oklevelek. A romhányi csata a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete volt.

Miután leértünk a Romhányi-hegyről, és feltűnik a falu egésze, a köves-murvás út kétfelé ágazik. Jobbra a kék túra jelzésén haladhatunk, így viszont kihagynánk a falu nevezetességeit, így itt balra fordulva egy alternatív (de szintén Z-vel jelölt) útvonalat is választhatunk. Ha ezen elindulunk, előttünk – úgy 500 méterre – máris feltűnik Romhány egyik nevezetessége, a háromszáz éves török mogyorófa.

A Rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája. A fejedelem egy török mogyorófa cserjéjét adta neki, hogy a katona a csata emlékére ültesse el azt Romhányban. A fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére a nép emlékezetében úgy él, hogy a hatalmas fa Rákóczi mogyorófája. A fa igazi botanikai érdekesség, gyönyörű lombját, gigászi méreteit érdemes közelebbről megnézni.

A fát elhagyva egy enyhe balkanyar után az földút újabb ötszáz méteren a megművelt területeken át levezet az aszfaltozott útra: itt ne rögtön a falu felé vegyük az irányt, hanem az éles jobbkanyar helyett még egy ötven méterig maradjunk irányban, és a következő lehetőségnél térjünk le jobbra. 

Így újabb 5-600 métert követően rátérhetünk a Bánkról érkező műútra, és bejutunk Romhányba, a Széchenyi útra. Innen már látható a falu római katolikus temploma, ahol szintén érdemes megállnunk.

Szátok

Az 568 lakosú településünk nevének eredete bizonytalan. Egyes kutatók a Szatta nevű település nevével hozzák rokonságba, mely a Zot személynévből eredhet, amely ótörök szó, jelentése elad, árusít. Oklevelek 1255-ben említik először Zatuk alakban.

A 19. században virágzó szőlőkultúra emlékeként még ma is felfedezhetők a régi pincesor nyomai.

A településen lévő régi kúriát Révay Gusztáv építtette a 18. században. A 19. században teljesen átalakították, falai között ma a Nógrád Megyei Önkormányzat Százszorszép Általános Iskolája és  Diákotthona működik. A két világháború közötti időszak népszerű nótaénekese László Imre (1896-1975) egy ideig a kastély tulajdonosa volt. A római katolikus templom a 15. században épült és a Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. A sekrestyében 18. századi, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép található.

Szent Flórián eredeti szobra lepusztult, a jelenlegi Miskédi György bánki mester alkotása és 1993-ban készült. A környék természeti szépségei kellemes kirándulásokra csábítják a Szátokra látogatókat.

Szente

Árpád-kori település, az első okleveles említését a XIII. században IV. Béla király oklevelében találjuk, aki 1255-ben Vadkert határait ismertetve sorolja fel Csesztve, Szátok és Szente településeket. A nevének eredete a magyar Zentech személynévből származik, jelentése: szentéletű, vallásos ember.

A középső Cserhát festőien szép kistelepülése Szente. Balassagyarmat irányából a Fekete-víz patak völgye felől közelíthető meg. Nyugatról a Lókos-patak völgye, míg Keletről a Debercsény-patak völgye határolja azt a hegyes-dombos térséget, amelynek centrumában Szente fekszik. A fővárostól 70 kilométerre, Balassagyarmattól 20 kilométerre található.

Természetjárás: ha Csesztvéről a nem különösen megerőltető hegyi úton sétálunk át a községbe, akkor a Nászhegy (275 m) és a Kakas-hegy között kicsiny kápolnát találhatunk. A falu közelében lévő hegyeknek egyébként jellemző magassága ez a könnyen bejárható szint: az Orvos-hegy 390 m, a Mogyorós-hegy 288 m, a Benedek-hegy, amelynek völgyében az 1969-ben mesterséges úton létesített bodonyi horgásztavak is megtalálhatók. A hegyek kőzetanyaga - mint általában a Romhány környéki területeken - jellegzetes "zátony-jellegű" eocén korabeli mészkő, s csak a távolabbi Szanda-hegy vulkáni eredetű, s itt-ott található meg a középső oligocén kor hárshegyi homokköve.

Kisecset

A község a Cserhát rejtekében, annak közepén, a Cserhát-domb közelében található. A Bodonyi-patak két partján futó, két főutcából és néhány mellékutcából álló falu kevés történelmi emlékkel rendelkezik. Első okleveles említése a XV. századból ismert, ekkor a falut Echet néven jelölték.

Természetjárás szempontjából Kisecset kiváló adottságokkal rendelkezik, mert környezete hamisítatlan nógrádi vidék. Sok errefelé az erdő, melynek uralkodó fái a cser és a tölgy, s ez számos gombafajta kialakulásának is kedvez. Az országos kék túra útvonala is érinti a községet. Jelentős a térség vaddisznó, őz és gímszarvas állománya. Az apróvadak közül a fácán a jellemzően előforduló fajta. A vadászat mellett horgászatra is nyílik lehetőség. A szomszédos Kétbodony felé, a két falu határán fekszik az 1960-as években kialakított víztározó, melyben honos magyar halfajtákra lehet horgászni. A népi építészet hagyományait őrző kontyos parasztházak megtekinthetők, azonban Kisecset igazi vonzerejét az itt élők vendégszeretete és az érintetlen természeti értékek jelentik. Ez az igazi „mikszáthi” táj.

Kisecsettől  alig néhány kilométeres körben egymás után sorjáznak a palóc vidék nevezetességei. Szanda és Hollókő várromjai, s az ezeket körülvevő erdők, valamint a csesztvei Madách-kúria. Kissé távolabb a bujáki vár romjai és a sziráki kastély épülete húzódik meg. A környéket kitűnő klímájú, lankás, vadban gazdag erdők és halban bővelkedő tavak jellemzik, s ezek veszik körül a falut. Kisecseten 2008 óta minden nyáron Pampuskafesztivált rendeznek (pampuska = lekváros fánk).

Kétbodony

1982 és 1993 között Romhánnyal egyesítették, de 1994. január 1. óta ismét önálló település. A falu a középkortól kezdve folyamatosan lakott, később Kétbodony a Bodoni család birtoka lett. 1264-1276 között a Margit-szigeti (akkor Nyulak szigete) apácák is birtokolták.

Kétbodonyba érve a következő látnivalókkal gazdagíthatjuk túránkat: Késő barokk jellegű templom: 1792-től 1794-ig épült, 1818-ban átépítették, homlokzatát 1890 körül díszítették. A templom tornyában három harang lakik. A Kétbodonyban található Erdei iskola erdei programokat biztosít. Itt a honismeret nem tantárgy, hanem csupa mese, csupa játék, az élő népviselet csupa szín és virág. A kétbodonyi Erdei iskola vezetőjét, Holes Imrénét 2011-ben az Év vállalkozója kitüntetéssel jutalmazták meg.

A kétbodonyi Tájházban (Madách utca 62.) kérésre a szövő asszonyok bemutatót tartanak. A parasztházat az 1900-as évek elején rendezték be. A községen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

További zöldutak: Zöldutak