funiQ logo

Hévíz

A város Zala megyében, a Hévízi kistérség központja.

Látnivalók

Hévíz Tófürdő

A feltörő víz hőmérséklete 35–36 °C, a források a tavi fürdőháztól északra, egy 36,5 m mélységű tölcsér oldalán, 20–25 m mélységben, egy ún. forrásbarlangban fakadnak. A tó fenekét 1–3 m vastagságban növényi és ásványi eredetű, gyógyhatású iszap borítja, melyet a gyógyítás folyamatában fel is használnak. A víz mozgásszervi betegségeknél fejti ki jótékony hatását, de ivókúra formájában is hasznosítható, javítja az emésztést. A tó egzotikus növénye a tündérrózsa, vagy ahogy a köznyelv hívja, a tavirózsa. Meghonosítása 1898-ban kezdődött. Trópusi vidékről, Kelet-Indiából származik, s a meleg vizű tóban jó életfeltételeket talált.

Szent Magdolna templom (Egregy)

Hévíz északi szélén található az egykori Egregy falu műemlék temploma. A híres kis templom – egykor Egregy önálló falu volt – a XIII. sz. első felében épült, a falusi, román kori templomok jellegzetes, szép példája. Külső és belső díszítő festése már jóval később, 1731-ben készült, az 1960-as évek közepére állította helyre az Országos Műemléki Felügyelőség.

Szentlélek templom

A város modern katolikus templomát Bocskay János tervezte, és 1999-ben szentelték fel. A hét tornyú templom faragott főoltára galambot ábrázol.

A Szentlélek templom Hévízen
A Szentlélek templom Hévízen

Túraajánlatok

Története

A város környéke az újkőkortól szinte folyamatosan lakott volt. (A legrégebbi lelet egy kb. 7500 éves kőbalta.) Az egregyi városrész harangtornya közelében – keletre – egy római villa alapfalait tárták fel 1931-ben. A tó – Európa legnagyobb meleg vízű tava – környékén római korból származó edénytöredékek és pénzérmék kerültek elő, az egregyi műemlék templom felé vezető út mellett ma is látható egy 1925-ben feltárt római sír.

Hévíz neve – mint meleg vizű forrás – egy 1328-ból való iraton szerepel először. Valószínű, hogy az itt élők már ismerték a víz gyógyító hatását, bár abban az időben a mai tó széle és környéke egészen a Balatonig mocsaras volt. Az első hiteles leírás Bél Mátyástól maradt ránk az 1730-as évekből, ő már egy korábbi, de teljesen tönkrement fürdőházra is utalt.

1795-ben Festetics György – a környék földesura – lecsapoltatta a mocsaras részeket, és a vízre, tutajokra fürdőházat építtetett. Ennek ellenére a fürdőtelep fejlődése csak a XIX. század második felében indult meg. 1857-ben létesült az első, cölöpökre épített fürdőház, de az igazi fürdőélet csak a XX. században alakult ki. Az első, valóban orvosi gyógyító munkára alkalmas épületet 1910-ben építették, a parkot is a XX. század elején kezdték kialakítani.