Jászberény
Jászberény a történelmi Jászság központjában, a Zagyva folyó mellett fekszik. A megye második legnépesebb települése, kistérségi székhelyként fontos gazdasági, egészségügyi, oktatási és kulturális központ. Jelentős történelmi múltja meghatározza a város arculatát: szobrai megörökítik neves eseményeit, híres szülötteit. Számos látnivalója, múzeuma, népművészete és hagyományőrző fesztiváljai éppúgy hozzájárulnak a város idegenforgalmi kínálatához, mint híres gyógy- és termálfürdője.
Látnivalók
Bundás-kút
A város nevezetes juhász szobra egy artézi kút díszeként, 1912-ben készült el. Többször áthelyezték, vize ma már nem iható. A bronzszobor Jankovich Gyula alkotása, mely az egyik híres helyi juhászt, Benedek Lászlót ábrázolja. A juhász kifordított subában, botjára támaszkodva áll, lábánál egy bárány látható. A kút talapzatán bronz állatfejből csurog a víz, oldalán megörökítették Pintér Mihály, egykori polgármester nevét, aki vagyona egy részét a nagy kincsnek számító artézi kút létesítésére áldozta.
Egyéb látnivalók: Városháza, Jász-Kun Kerület Székháza, Jászkürt Fogadó, Déryné Művelődési Központ, Honvéd Jász Kaszinó, Jász-emlékmű (Jászkapitány-szobor), Kőkép, Szent Vendel-szobor, Időjósló szentek szobra, Korsós lány kútja, Török-magyar-emlékmű , Állat- és növénykert, Gyógy-és termálfürdő, Jász Múzeum, Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria.
Fesztiválok: Jászberényi Csángó és Kisebbségi Fesztivál (augusztus), Országos Mézvásár és Méhésztalálkozó (augusztus), Nemzetközi Táncház és Tánctábor, Aprók Tánctábora (augusztus).
Története
Jászberény első okleveles említése „Beren” névalakban 1357-ből ismeretes. 1472-ben a ferences rend templomot és kolostort épített itt. A törökök 1565-ben foglalták el, és palánkvárral vették körbe a várost. A függetlenséget élvező Jászberény lett a Jász-Kun Hármas Kerület közigazgatási központja. 1702-ben a bécsi udvar földjeiket zálogba adta a Német Lovagrendnek, de a kiváltságaikat féltő jászok megváltották azokat. A város lelkesen támogatta a Rákóczi-szabadságharcot. 1710 februárjában itt volt a fejedelem főhadiszállása.
Jászberény gazdasági megerősödése kiváltságaik megváltása (1745) után következett be. 1782-ben felépült a jászkerület székháza, nőtt a lakosságszám. A Lehel-kürt (Jászkürt) ekkor lett a jászok jelképe. A város az 1848–49-es eseményekben is részt vett, önkénteseiből toborozták a Lehel huszárezredet. 1849-ben innen irányította a tavaszi hadjáratot Görgey és Damjanich tábornok.
Az 1876-os közigazgatási reform többek között a Jász-Kun Kerületet is megszüntette, ettől kezdve a város Szolnok megyéhez tartozik.