Esztergom

Esztergom a Duna partján, a Dunakanyar kapujában fekvő, 1000 éves múltra visszatekintő királyi és érseki város Komárom-Esztergom megyében, lakóinak száma 31 000. Az ország első fővárosa, Géza fejedelem uralkodásától a tatárjárásig a magyar királyok lakhelye, majd érseki központ. Ennek a két korszaknak építészeti emlékei a vár és Európa egyik legnagyobb temploma, a Bazilika, amelyek meghatározzák Esztergom városképét.

Loyolai Szent Ignác-templom (Vízivárosi templom), háttérben a bazilika

A 2001-ben újjáépített Mária Valéria híd új kapcsolatot jelent a szomszédos Szlovákiával, így vált Esztergom az Ister-Granum Eurorégió, a 2000 négyzetméter területű, 200 000 lakosú magyar–szlovák térség, a három folyó – Duna, Garam, Ipoly – kisrégiójának gazdasági, kulturális központjává.

Esztergom híres iskolaváros. Számos középiskolája mellett már egyetemi karok is működnek itt. A Hittudományi Főiskolán papokat képeznek. A neves múzeumok, a prímási könyvtár és levéltár ritkaságokat őriznek, a Bazilika és a nyári fesztiválok sok látogatót vonzanak.

Túraajánlatok

Látnivalók

Esztergomi vár A sokszor átépített vár Esztergom egyik fő látnivalója és történetének meghatározó szereplője. Az eredeti várat Szent István idején fejezték be, és 1198-ig itt volt a királyok székhelye. Később az érsekség vette birtokába az építményt, és a várat érseki palotává alakították.

Esztergomi Bazilika Európa harmadik legnagyobb temploma, amelynek méreteivel csak a római bazilika és a londoni székesegyház vetekszik. A Bazilikát egy Szent István által építtetett templom helyén kezdték el építeni 1822-ben. Belsejében láthatjuk a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképét.

Bazilika
Bazilika Fotó: funiQ

Prímási palota A 10 ezer forintos bankjegyen is látható, neoreneszánsz épület az esztergomi érsek rezidenciájának épült 1880 és 1882 között. A díszes lakosztályok mellett itt található az érseki könyvtár, a Prímási Levéltár, ma pedig a Keresztény Múzeum is itt működik.

Városháza A barokk palota Vak Bottyán házának helyére épült 1772-1773-ban. Az épületben egészen 1908-ig iskola működött. Földszinti boltozatos árkádsora miatt lábasháznak is nevezik.

Sötétkapu A 80 méter hosszú, boltozott tetejű alagút a Várhegy alatt halad el. Rudnay Sándor építtette 1842-ben. Nevét arról kapta, hogy világítása sokáig nem volt megfelelő. Az alagút az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek egyik fő helyszíne.

Mária Valéria híd Az Esztergomot és Párkányt összekötő hidat 1895-ben építették Feketeházy János tervei alapján. Az 500 méter hosszú, 5 nyílású hidat 1944-ben felrobbantották a németek. Újjáépítésére csak jóval később, 2001-ben került sor.

Mária Valéria híd
Mária Valéria híd Fotó: funiQ

Babits Mihály Emlékház A költő és felesége 1924 után töltötték nyaraikat a nyaralóban. Vendégeik gyakran neves írók, művészek voltak, akik a ház falán hagyták aláírásukat. 1960-ban védetté nyilvánították, majd megnyílt az emlékház.

Balassa Bálint Múzeum A múzeum hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik helytörténeti, régészeti és képzőművészeti tárgyakból. Ezekből nézhetünk meg interaktív keretek közt egy válogatást az úgynevezett Látványtárban.

Fekete-hegyi turistaház (Sasfészek) Az Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek és Kesztölc között található a 2014 tavaszára teljeskörűen felújított Fekete-hegyi turistaház, más néven Sasfészek. A 12 fő befogadására alkalmas kulcsosház teraszáról szemkápráztató panoráma nyílik Esztergomra, a Dunára és a Gerecse hegyeire.

Fekete-hegyi kulcsosház (Sasfészek)
Fekete-hegyi kulcsosház (Sasfészek) Fotó: funiQ

Duna Múzeum A kiállítás megismerteti a látogatót az ország vizeivel és vízügyi történetével. Kipróbálhatunk különböző vízi szerkezeteket, amelyek a víz kémiai és fizikai tulajdonságait szemléltetik, egy másik teremben pedig helikopterszimulátor vár minket, amivel virtuálisan berepülhetjük a hazai vizeket.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi A több mint 400 éves Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként és kávézóként működik. Az esztergomi Duna-partra épült egykori török imaházat az 1600-as évek első felében, a török uralom idején építették. A Magyarországon egyedülálló épület 2007-ben újították fel.

Vaskapu és Brilli Gyula menedékház Esztergom mellett áll a 404 méter magas Vaskapu, ahonnan pazar kilátás nyílik Esztergomra, a Dunára valamint a környező hegyekre és a Garam torkolatára. A Vaskapun áll 1914 óta a Brilli Gyula menedékház. A felújított turistaház mellett jurták, állatsimogató és melegvizes dézsák várják a vendégeket.

a Dzsámi felújított épülete, háttérben a Bazilika
A Dzsámi felújított épülete, háttérben a Bazilika Fotó: funiQ

Keresztény Múzeum A Prímási palota második emeletén található az ország egyik leggazdagabb egyházi és festészeti gyűjteménye. A kiállítás nemcsak a magyar művészeket, hanem németalföldi, olasz, osztrák mesterek alkotásait is felvonultatja.

Loyolai Szent Ignác-templom A gyakran csak Vízivárosi templomként emlegetett római katolikus templomot jezsuiták építették a XVIII. század első felében. Két homlokzati tornya csak ötven évvel később készült el, a templom oldalához rendház csatlakozik. Előtte 1740-ben készült Mária-szobor áll.

Zsinagóga A kétszintes, saroktornyos zsinagógát Baumhorn Lipót tervei alapján építették 1888-ban. Mivel a város zsidó közösségét a II. világháborúban elhurcolták, az épületben ma művelődési ház működik.

Szent Anna-templom A teljesen kerek alaprajzú templom külalakját tekintve az esztergomi bazilika kicsinyített mása. Az épület 1828 és 1837 között épült Packh János tervei alapján és Rudnay Sándor megbízásából.

Szent Anna-templom
Szent Anna-templom Fotó: funiQ

Fájdalmas Szűz-kápolna A Szent Tamás-hegyen álló, klasszicizáló kápolnát 1823-ban építették. A hozzá vezető úton egy 14 stációból álló kálváriát láthatunk, amely festmények helyett festett kő domborművekkel és színezett faszobrokkal jeleníti meg Krisztus szenvedéstörténetét.

a Szent Tamás-hegy a Fájdalmas Szűz-kápolnával
A Szent Tamás-hegy a Fájdalmas Szűz-kápolnával Fotó: funiQ

Ószeminárium Esztergom papneveldéjét 1566-ban alapították, és 1865 óta található a város legnagyobb középületében. A szeminárium több mint 80 méter hosszú épületének érdekessége, hogy északi homlokzatát klasszicista, a délit pedig romantikus stílusban építették.

Brilli Gyula menedékház a Vaskapu-hegyen
Brilli Gyula menedékház a Vaskapu-hegyen Fotó: funiQ

Fesztiválok: Ister-Granum Népművészeti Fesztivál, Vízi karnevál, Esztergomi Ünnepi Játékok, Jazztergom, Várszínház, Fesztergom, Szent István napok, Hídünnep, hídfutás.

Története

Esztergom Várhegye már időszámításunk előtt 350-ben is városalapításra csábított, itt volt az alatta elterülő kelta város központja. A város egészen időszámításunkig virágzott, majd a római hódítást követően Pannonia provincia keleti végének egyik települése lett. A Római Birodalom bukása és a magyarok megérkezése között hun, germán, avar és frank népek éltek ezen a területen.

A honfoglalást követően Géza fejedelem a Várhegyen jelölte ki lakhelyét, templomot épített, és itt született fia, a későbbi István király. A Géza által megkezdett vár építését István fejezte be, amikortól is Esztergom királyi székhely lett. Évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje is.

A XIII. századra a legnagyobb politikai és gazdasági jelentőséggel bíró várossá nőtte ki magát, de a tatárjárás során szinte teljesen elpusztult. A lakossága egy része később visszatelepült, és elindultak az újjáépítések, de vezető szerepét már nem tudta visszanyerni. IV. Béla helyezte át a királyi székhelyet Budára, és az érseknek adományozta az esztergomi palotát.

Kis-Duna
Kis-Duna Fotó: funiQ

A XIV-XV. században számos humanista fordult meg az érseki udvarban, többek közt Mátyás király, Antonio Bonfini, illetve Vitéz János is itt élt és dolgozott.

Bár ismét virágzásnak indult a város, 1526-tól kezdve a török ostromok miatt ismét pusztulásra volt ítélve, ami ezúttal a középkori Esztergom eltűnéséhez vezetett. Az itteni harcokban halt meg híres költőnk, Balassi Bálint is.

A XVIII. században új telepesek érkeztek ide, így megváltozott a lakosság összetétele. Elkezdett kiépülni Esztergom újkori városa és társadalma. Az érsekség visszakapta a Várhegyet, és elkezdődött Esztergom utolsó grandiózus építkezésének előkészítése, a Bazilika megvalósítása.

A XX. század elején Esztergom már csak közigazgatásilag, oktatásilag és kulturálisan volt fontos. Szellemi életének jelentőségét tovább emelte, hogy itt töltötte nyarait Babits Mihály és Török Sophie a két világháború között. Idegenforgalmi jelentősége is tovább nőtt, amikor az 1930-as években elkezdték feltárni és helyreállítani az Árpád-kori várat.