Esztergomi városi séta

A Bazilika előtti tágas, parkosított Szent István térről indulunk, a park mindkét oldalán találunk fizetős parkolóhelyeket. A Bazilika előtti tér északi oldalán az egykori Nagyszeminárium szépen felújított hatalmas épülete látható, homlokzatán a latin felirattal, Pietati et Scientiis (~ a lelkiségnek és a tudománynak). Falai között a Szent Adalbert Központ működik jelenleg.

A Szent István tér felől közelítve tárul fel teljes pompájában a Bazilika előcsarnokának hatalmas oszlopok tartotta timpanonja és felette a gigantikus kupola. A parkosított rész végénél Szent István és Szent László szobra őrzi a feljárót, a főhomlokzat előtti kis tér közepén pedig Magyarország nagyasszonyának szobra látható.

A Főszékesegyházba a déli torony árkádja alól nyílik a bejárat. A Bazilika felfedezése nem lehet teljes a reneszánsz Bakócz-kápolna, a Főszékesegyházi Kincstár, az altemplom és a kupolakilátó meglátogatása nélkül.

Esztergomi Bazilika Európa harmadik legnagyobb temploma, amelynek méreteivel csak a római bazilika és a londoni székesegyház vetekszik. A Bazilikát egy Szent István által építtetett templom helyén kezdték el építeni 1822-ben. Belsejében láthatjuk a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképét.

A Várhegy fennsíkjának déli részén foglal helyet az ezeréves Királyi Várpalota. A török háborúk idején nagyrészt elpusztult épületet és a bástyákat az eredeti rajzok szerint szépen rekonstruálták, a helyreállított termekben a Vármúzeum kiállításain ismerkedhetünk meg a magyar királyok egykori székhelyével.

A Bazilika mögötti várfalról fantasztikus kilátás nyílik az alattunk nyújtózkodó Vízivárosra, a Dunára, a Mária Valéria-hídra. A templom északi oldalán húzódó árnyas parkban, a harangtorony aljában bújik meg egy vörös márvány szabadtéri oltár, előtte pedig Medgyessy Ferenc alkotása, Szent István lovasszobra. A hagyomány szerint ezen a helyen állt Géza fejedelem palotája, és itt keresztelték meg fiát, Istvánt. A törökök által épített hatalmas északi rondellán áll Melocco Miklós Szent István megkoronázását ábrázoló monumentális szobra. Innen pár métert visszasétálva a templom felé, egy kis épület aljából nyílik a szűk, sikátorszerű Macskalépcső, melyen leereszkedünk a Vízivárosba.

Először alagútszerű kapun hatolunk át a vastag várfalon, majd a Várhegy nyugati oldalába vájt, korláttal biztosított lejtős gyalogúton jutunk egyre lejjebb, közben érdekes perspektívából látunk rá a Bazilika hátsó részére és a Várpalota magas falaira.

A lépcsősor végül a macskaköves Berényi Zsigmond utcán ér véget, jobbra fordulunk, és pár lépést megtéve a hangulatos utcácskán a nemrég felújított Dzsámi szamárhátíves ablakú falaihoz érünk. Özicseli Hadzsi Ibrahim egyedülálló alakú dzsámijában jelenleg időszaki kiállításokat láthatunk, az alsó szinten pedig egy kellemes kávézóban pihenhetünk meg. Az épület északi oldalán még tartanak a hajdani városkapu és a Malom-bástya feltárási munkálatai. A kávézóból kilépve a hangulatos Duna-parti sétányon a Mária Valéria-híd felé tartunk.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi A több mint 400 éves Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként és kávézóként működik. Az esztergomi Duna-partra épült egykori török imaházat az 1600-as évek első felében, a török uralom idején építették. A Magyarországon egyedülálló épület 2007-ben újították fel.

Az Erzsébet parkban áll az Esztergom visszavételének 250. évfordulójára állított Sobieski-emlékmű. A sétányról megkapó kilátás nyílik a Bazilikára és a fák között jól látszódó Érseki Palota épületére. A csak gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott sétány lassan befordul a Kis-Duna partjára, a szemben fekvő Prímás-sziget csúcsán a lombok közt láthatjuk az Országzászlót. A Kossuth-híd lábánál érjük el a Mindszenty hercegprímás teret, a hídról remek fotókat készíthetünk a Várhegyről és az előtte fekvő kettős tornyú templomról.

Loyolai Szent Ignác-templom A Vízivárosi templomot jezsuiták építették a XVIII. század első felében.

A téren balra magasodik a Vízivárosi plébániatemplom, mely a Bazilika 1856-os felszenteléséig a székesegyház szerepét is betöltötte. A mellette álló volt rendház a Prímási palota, az épület egy részében rendezték be az ország egyik leggazdagabb képzőművészeti gyűjteményének helyt adó Keresztény Múzeumot. Itt találjuk a késő középkori európai festészet egyik kiemelkedő művészének, a rejtélyes M. S. mesternek négy táblaképét, melyek eredetileg a selmecbányai Mária-templom főoltárát díszítették.

Keresztény Múzeum A Prímási palota második emeletén található az ország egyik leggazdagabb egyházi és festészeti gyűjteménye. A kiállítás nemcsak a magyar művészeket, hanem németalföldi, olasz, osztrák mesterek alkotásait is felvonultatja.

A tér Várhegy felőli oldalán találjuk a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményének legszebb darabjait kiállító Látványtárat. Sétánkat a térről jobbra induló Pázmány Péter utcán folytatjuk, jobbra a Szatmári Irgalmas Nővérek rendháza és a Szent Kereszt-templom áll. A forgalmas Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán áll a 2017 májusában újra megnyitott, felújított Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliotéka Hild József tervezte épülete. A kereszteződésből jól látszik a Szent Tamás-hegy tetején álló kápolna.

Jobbra fordulunk a Liszt Ferenc utcára, ami kivisz a Kis-Duna parti sétányára. Balra kanyarodva követjük a folyóág kanyarulatát, hatalmas, árnyat adó platánfák szegélyezik utunkat. Pár lépés után elérjük az Aradi vértanúk téri játszóteret, mely Kligl Sándor Játszó gyerekek című szoborcsoportjáról nevezetes. A 2009-ben felállított szobrok egyikét pár éve ellopták, 2017 tavaszán állították helyre a megrongált alkotást.

Elérünk a Prímás-szigetre vezető Bottyán-hídhoz, de továbbmegyünk a parti úton a gyönyörű, járda felé hajló platánok alatt. A következő híd, a Béke-híd előtt egy kis utcácska, a Városház köz vezet be balra a házak közé. A belváros fő terére érünk, a háromszög alakú, impozáns Széchenyi térre. A szépen lekövezett tér déli oldalán áll a Városháza árkádos épülete.

A tér Deák Ferenc utcai falán áll az egyik tábla, ami az 1838-as nagy árvíz magasságát jelzi. A városháza előtt áll az 1900-ban készült Szentháromság-szobor, a park sarkában pedig Babits Mihály bronz szobra. Érdekes módon ezt a szobrot is ellopták színesfémtolvajok, később újra kellett önteni az alkotást. A városháza jobb oldalán induló Deák Ferenc utcán folytatjuk sétánkat. A Pór Antal térre érve egy kis parkkal és a felújításra szoruló Páduai Szent Antal szoborral szemben áll az Öregtemplomként is ismeretes Szent Péter és Pál-plébániatemplom. A középtornyos barokk templom a XVIII. században épült, berendezésének legértékesebb részei a szószék és a főoltárkép.

Szent Péter és Pál-templom A gyakran csak belvárosi templomként, vagy Öregtemplomként említett Szent Péter és Pál-templom Komárom-Esztergom megye harmadik legnagyobb temploma. Őse valószínűleg a XIII. századi Szent Péter-templom, de a ma látható templom a XVIII. században épült.

Balra kanyarodunk a IV. Béla király utcára, a következő sarkon áll a XVIII. században épült, barokk stílusú ferences templom, melynek tornya a szentély sarkához épült. A templom szépen felújított oromzatos főhomlokzata előtt balra térünk a Bottyán János utcára, mely tipikus kisvárosi, barokk és klasszicista stílusú házak közt vezet vissza minket a Széchenyi térre. Az utca 3. számú épülete a halványzöldre festett volt vármegyeháza, 1747-ben épült a híres építész Mayerhoffer András tervei alapján. Mellette a városháza szárnyának óratornyos épülete áll.

A többnyire egyemeletes és földszintes régi házakkal szegélyezett Széchenyi tér a középkor óta Esztergom közigazgatási központja, egykori piactere. Egyik legszebb műemlék épülete a 7. szám alatt álló Gróh- vagy Szerencsés-ház. Az 1768 táján épült pompás rokokó palota emeleti falfülkéjében Madonna-szobrocskát láthatunk. A tér felső végében az öt női alakot ábrázoló Ister-szökőkút frissíti a nyári meleget.

Tovább megyünk az utca szélességűvé keskenyedő téren, jobbra az egyik legnagyobb épületet, a Takarékpénztár klasszicista tömbjét láthatjuk. Kiérünk a forgalmas Rákóczi térre, átkelünk a lámpás kereszteződésen, és a Vörösmarty utcán megyünk tovább, amely egyenesen a Duna Múzeum épületéhez vezet. A rendkívül érdekes, interaktív, családbarát múzeum a volt Káptalanház barokk épületében kapott helyet. Külön érdekessége, hogy itt őrizték egy napig a magyar Szentkoronát 1790-ben.

Duna Múzeum A kiállítás megismerteti a látogatót az ország vizeivel és vízügyi történetével. Kipróbálhatunk különböző vízi szerkezeteket, amelyek a víz kémiai és fizikai tulajdonságait szemléltetik, egy másik teremben pedig helikopterszimulátor vár minket, amivel virtuálisan berepülhetjük a hazai vizeket.

A látogatás után érdemes szemügyre venni a kereszteződés túlsó oldalán álló, 1745 körül épült, kis barokk Szent István-kápolnát, fából ácsolt huszártornyával. Balra megyünk tovább az Imaház utcán, amely a kis Madách térnél egyenesen folytatódik tovább, innen már látjuk az egykori Zsinagóga szépen felújított spanyol-mór stílusú épületét. A Baumhorn Lipót által tervezett, 1867-ben épült műemlék ma kulturális központ céljait szolgálja.

volt Zsinagóga A kétszintes, saroktornyos zsinagógát Baumhorn Lipót tervei alapján építették 1888-ban. Mivel a város zsidó közösségét a II. világháborúban elhurcolták, az épületben ma művelődési ház működik.

Az Imaház utca a Bajcsy-Zsilinszky utca kanyarulatában egy kis terecskénél ér véget. Itt egy római mérföldkövet láthatunk, mögötte indul a Szent Tamás-hegyre vezető kőfallal védett lépcsősor. Felszerpentinezünk a hegyre a Szent István-lépcsőn, közben közelről is megcsodálhatjuk a hatalmas, latin feliratú, sziklafalba épített napórát. Felérve balra fordulunk, és pár lépéssel elérjük a Szent Tamás-kálvária kápolnát. Az 1823-ban épült, Beckett Szent Tamás tiszteletére szentelt bájos kis épület előtt álló, 1781-ben készült Kálvária-szoborcsoport eredetileg a Várhegyen állt, a kápolna felépülésével költöztették mai helyükre. A hegyről csodás kilátás nyílik a városra, különösképpen a Várhegy tömbjére.

Fájdalmas Szűz-kápolna A Szent Tamás-hegyen álló, klasszicizáló kápolnát 1823-ban építették. A hozzá vezető úton egy 14 stációból álló kálváriát láthatunk, amely festmények helyett festett kő domborművekkel és színezett faszobrokkal jeleníti meg Krisztus szenvedéstörténetét.

Érdemes egy kicsit barangolni a Szent Tamás-hegy mediterrán jellegű, girbe-gurba kis utcácskáin, mielőtt visszamegyünk a belvárosba. Közvetlenül a kápolna mellett menjünk fel a bal oldalán húzódó kis utcácskán, a Becket Tamás utcán menjünk balra fel, majd a Lépcső utcán jobbra tartsunk, menjünk végig az utcán, míg az utca ténylegesen lépcsősorba nem fordul, lemegyünk a lépcsőkön és kilyukadunk a Szent István lépcső alsó részénél. Innen a hangulatos Török Ignác utcán folytatjuk sétánkat, mely közvetlenül a Szent Tamás-hegy alján húzódik. Az Álmos utcához érve jobbra fordulunk, és pár lépéssel kiérünk a Batthyány utcára, a Várhegy alatti parkba.

A forgalmas utca helyett menjünk egy szinttel feljebb a parkban vezető sétaúton a Bazilika irányába. Útközben először Balassa Bálint szobrát, kissé feljebb pedig Vitéz János ülő bronzalakját láthatjuk. Elmegyünk a városalapító vitéz hatalmas szobra alatt, majd már közvetlenül a várfal mellett Mindszenty hercegprímás emlékművét találjuk. Az alagútszerű Sötétkapu közelében, a Prímás pince mellett érünk vissza a nagy parkolóba.

Esztergom környéki kirándulások Az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesülettel közösen kialakított öt útvonalat bejárva felfedezhetjük a népszerű Duna-menti város természeti szépségeit. A városi sétán érintjük a legfőbb látnivalókat, bejárjuk a Vaskapu-hegyet, a Búbánatvölgyet és a Rám-szakadékot, és Pilisszentlélek környékét.